A Novell OnDemand Services 1.5

- Egyszerűsíti az erőforrások rendelkezésre bocsátását

A Novell OnDemand Services 1.5 egyszerűsíti az erőforrások rendelkezésre bocsátását

erőforrás = digitális vagyontárgy: elektronikus üzletmenetben elérhetővé tett vállalati információk (szoftverek, dokumentumok, digitális aláírások, videó- és hangállományok stb.)

Feltehetőleg Olvasóink többsége tisztában van az utóbbi években a szaksajtó által gyakran emlegetett „vékony kliens” koncepció lényegével. Aki nem, kérjük, olvassa el a „Miért jó a fogyás?” című keretes szakaszt.

Közismert a „vékony kliens” modell ama tulajdonsága is, hogy a munkaállomás-felügyeleti tevékenységek csökkenésének ára a hálózatfelügyeleti tevékenységek bővülése.

Tegyük fel, hogy a cégnél számos NT 4.0 Terminal Server Edition (TSE), TSE-engedélyezett 2000-es, vagy erre telepített Citrix MetaFrame szerver fut. Ezek eléréséhez kézzel kell olyan NT Domain és-vagy Active Directory felhasználókat létrehozni, akik Novell eDirectoryban is szerepelnek. Viszonylag nyilvánvaló, hogy a „vékony kliens” koncepció kihasználásához minden egyes felhasználónál telepíteni kell a Remote Display Protocolt (RDP-t) alkalmazó Terminal Services Access Client-et (TSAC-t). Citrix MetaFrame környezetben az Independent Computing Arhitecture (ICA) ügyfélprogramra van szükség – vegyes környezetben pedig mindkettőre.

Hogy a „vékony kliens” modell megvalósítása mégse legyen ilyen bonyolult, a Novell kifejlesztette az OnDemand Services hálózati szolgáltató szoftverrendszert. A 2001. április 16-án kibocsátott Novell OnDemand Services 1.5 integrálja a „vékony kliens” modellt a címtárkezeléssel, konkrétan az eDirectoryval. A címtárral segített „vékony kliens” környezetben lényegesen könnyebb e rendszerek felügyelete.

Igény szerinti szolgáltatások

A címben említett „erőforrások” az internetes üzletmenetben elérhetővé tett vállalati erőforrások. A Novell OnDemand Services pedig egy olyan megoldás, amely lehetővé teszi, hogy könnyen, valós időben rendelkezésre bocsássuk ezeket egy elosztott, vékony kliens, internetes technológiájú környezetben.

Egy Support Pack 2-vel frissített NetWare 5.1-ben üzembe helyezett OnDemand Services 1.5 alapértelmezésben az alábbi „digitális vagyontárgyakat” teszi elérhetővé (olyan elektronikus árukat és szolgáltatásokat, amelyekre a vállalat alkalmazottainak, fogyasztóinak, és partnereinek szüksége lehet a munkájukhoz, illetve az együttműködéshez):

• szoftverek (beleértve a webes és 32 bites windowsos alkalmazásokat);
• dokumentumok;
• digitális aláírások;
• tárolóhely;
• (tágabb és szűkebb értelemben vett) online hirdetések;
• video- és zenei állományok.

A Novell OnDemand Services 1.5-tel egyfajta webes felületet hozhatunk létre ezen „digitális vagyontárgyak” igény szerinti eléréséhez a vállalati felhasználók számára. Szabványos (Netscape Navigator 4.0 vagy újabb, Microsoft Internet Explorer 4.5 vagy újabb, vagy ezekkel kompatíbilis) böngésző és intranet- vagy internetkapcsolat segítségével bárhonnan elérhetővé válnak az erőforrások. Az elérés felhasználónként beállíthatóan lehet ingyenes vagy fizetős, lásd a „Számlázás” című keretet.

Annak érdekében, hogy a cég intranet-, extranet- és internethasználata egységes legyen, a Novell OnDemand Services 1.5 az eDirectory-t alkalmazza. Az eDirectoryból nemcsak a digitális vagyontárgyakat lehet központosítottan felügyelni, hanem a NetWare-t, és azokat a terminálszervereket is, amelyek az adott vagyontárgyakat a felhasználók rendelkezésére bocsátják. Mivel a Novell OnDemand Services az eDirectoryban tárolja a terminálszerverek adatait, képes azok terhelésének kiegyensúlyozására anélkül, hogy sávszélességet kössön le. E terheléselosztás eredményeképpen a 32 bites Windows alkalmazások mindig azon a szerveren futnak, amelynek a legtöbb a szabad erőforrása, így a felhasználó megkapja az elvárt teljesítményt.

Az eDirectoryval hatékonyan szabályozható a digitális vagyontárgyakhoz való hozzáférés. Egyes felhasználók elérhetnek olyan szolgáltatásokat, amelyek létezéséről a többiek nem is tudnak. Jelentéskészítő is tartozik a Novell OnDemand Services 1.5 eszköztárába, amely lényegében akárhonnan hozzáférhető, webes felületen, böngésző segítségével. Kézenfekvően az eDirectoryban tárolt adatokat gyűjti össze, segítségével nyomon követhető a digitális vagyontárgyak használata. Széleskörűen szabályozható, mi kerüljön be a jelentésekbe, egyes felhasználók, csoportok, avagy az adott erőforrás igénybevételi adatai.

Egyes tulajdonságok, amelyek igazán vonzóvá teszik a Novell OnDemand Services 1.5-öt, nem arról szólnak, hogy mit lehet megtenni, hanem hogy mit nem kell elvégeznünk. Például az eDirectory használatával az OnDemand Services úgy bocsát rendelkezésre 32 bites Windows-alkalmazásokat, hogy nem kell új felhasználót létrehozni sem az OnDemand Servicesben, sem a terminálszerverben. Sőt, az alkalmazás elérhetővé tételének módjától függően előfordulhat, hogy semmilyen ügyfélszoftvert nem kell kézzel telepíteni, még a Novell Client 32-t sem!

A fő vonzerő

Chris Wadsworth, a Novell termékmenedzsere szerint ez a könnyű elérés keltette fel a nagyvállalatok figyelmét. Az OnDemand Servicesszel 32 bites windowsos alkalmazásokat úgy lehet használatra felajánlani, hogy az ügyfél oldalán mindössze egy böngészőre és élő internetkapcsolatra van szükség -- ha az OnDemand Services mellett rendelkezünk még az alábbiak egyikével vagy mindegyikével:

• ZENworks for Desktops 3.2 (amely az OnDemand Services/ZENworks 3 csomag része)
• DeFrame (amely az OnDemand Services 1.5-nek része)

Mi a különbség a DeFrame és ZENworks for Desktops 3.2 között?

A ZENworks for Desktops 3.2 alapvetően az alkalmazások intraneten való elosztására való, míg a DeFrame az internetes alkalmazás-forgalmazás eszköze. Ennélfogva a Novell OnDemand Services / ZENworks 3 csomag mindkét célra ideális.

Szoftverelosztás ZENworks for Desktops 3.2-vel

Amikor a felhasználó olyan alkalmazáshoz fordul, amelyet a ZENworks for Desktops 3.2-vel bocsátunk a rendelkezésére, a ZENworks-öt futtató OnDemand kiszolgáló először megnézi az eDirectoryt. Ellenőrzi, hogy a felhasználó jogosultságai megfelelőek-e, és hogy melyik NetWare szerveren fut a kért alkalmazás. Aztán az OnDemand szerver „betolja” az alkalmazást (az egészet) a felhasználó munkaállomásának memóriájába (a munkaállomáson futnia kell a Novell Client 32-nek).

Szoftverelosztás DeFrame-mel

Hasonlóképpen, amikor a felhasználó olyan alkalmazáshoz fordul, amelyet a DeFrame-mel bocsátunk a rendelkezésére, az OnDemand-kiszolgáló először ellenőrzi az eDirectoryban, hogy a felhasználó jogosultságai megfelelőek-e, és hogy melyik Windows vagy Citrix terminálszerveren fut a kért alkalmazás. Ezután az OnDemand kiszolgáló létrehoz egy kapcsolatot (sessiont) a terminálszerver és a munkaállomás között. Ebben az esetben viszont az alkalmazás egésze a terminálszerveren fut, és csak egérkattintások, billentyűleütések valamint videoadatok közlekednek a „dróton”. Azaz a munkaállomásnak nincs szüksége sem a Novell Client 32-re, sem egyéb ügyfélkomponensre a DeFrame-es alkalmazások futtatásához. Azok helyett a DeFrame automatikusan letölti vagy a TSAC vagy az ICA ügyfélprogramot attól függően, hogy a terminálszerver windowsos vagy citrixes. Ami ugyanilyen fontos (és izgalmas...), hogy előzőleg nem kell létrehozni felhasználót a terminálszerveren, mert a DeFrame automatikusan kreál egy ideiglenes lehetőséget, amely a csak kapcsolat befejeztéig „él”.

Használatbavételi elemek

Természetesen számtalan tényezőtől függenek az OnDemand Services beállításai attól függően, hogy milyen erőforrásokat kívánunk elérhetővé tenni, hogy DeFrame-t akarunk-e alkalmazni, és hogy miképpen szeretnénk megoldani a számlázást. Mindenképpen szükség van viszont az alábbiakra:

• telepítsük a következő szoftvereket a Novell OnDemand Services 1.5 szerverre:
  • NetWare 5.1 a Support Pack 2-vel vagy későbbivel;
  • eDirectory 8.5, ConsoleOne (a Novell OnDemand Services 1.5 CD-jén megtalálhatók);
  • Novell Java virtuális gép (JVM) 1.2.2 a NetWare-hez (a www.novell.com/download címről tölthető le);
  • IBM WebSphere Application Server 3.5, Standard Edition for NetWare 5.1 (szintén a www.novell.com/download címről tölthető le)

(Mejegyzés: ha 32 bites, windowsos alkalmazásokat kívánunk szolgáltatni, akkor telepítenünk kell a ZENworks for Desktops 3.2-t és-vagy a DeFrame-et. Utóbbihoz még biztosítanunk kell, hogy

• terminálszervereink a Service Pack 6.0-val frissített Windows NT 4.0 Terminal Server Editiont, vagy Windows 2000-et a Terminal Serverrel, vagy a Service Pack 1-el frissített Citrix MetaFrame 1.8-at futtassák;
• minden terminálszerveren fusson a Novell Client 32 v4.8.
• Határozzuk meg, milyen digitális vagyontárgyakat bocsátunk rendelkezésre, és telepítsük azokat megfelelően a vállalat hálózatába. Például, ha a Corel WordPerfectet ily módon kívánjuk forgalmazni, hálózatos módon telepítenünk kell valamely szerverre.
• Miután előkészítettük a kiszolgálót és a vagyontárgyakat, telepítenünk kell az az OnDemand Services 1.5-öt. Ehhez el kell indítanunk a telepítő CD-n levő SETUP.EXE-t valamely, a Novell Client 32-vel felszerelt, Windows 2000/NT/9x munkaállomásról. Két „varázsló” utasításait kell követnünk:
  • az Install Wizardét, és
  • a System Setup Wizardét.

Előbbi felmásolja a Novell OnDemand Services 1.5 állományait az OnDemand szerverre, utóbbi kiterjeszti az eDirectory sémáját számos objektum hozzáadásával. Néhányat automatikusan létrehoz, másokat kézzel kell meghatároznunk. (1. ábra)

1.ábra

A telepítés során meg kell választanunk az OnDemand-kiszolgálón elérhető, alapértelmezésű vagyontárgy-kategóriákat. Automatikusan keletkezik egy Packages (csomagok) konténer, bennük a megválasztott kategóriáknak megfelelő alkonténerekkel. Például ha csak szoftverek és dokumentumok hálózatos forgalmazására készülünk, a telepítőprogram létrehozza a Software and Documents konténert a Packagesen belül. A „Software and Documents”-konténeren belül létrehozhatjuk a „Kereskedelmi Csomag”-objektumokat, amelyek az egyes, konkrét vagyontárgyakat reprezentálják. Például a Software konténeren belül létrehozhatunk egy-egy „Kereskedelmi Csomag”-objektumot a Corel WordPerfect és az Adobe Photoshop számára.

Minden „Kereskedelmi Csomag”-objektum létrehozásakor a telepítőprogram bekér egy sor adatot a vonatkozó vagyontárgyról. Legalább az alábbi adatokat kell megadnunk egy adott kereskedelmi alkalmazást képviselő „Kereskedelmi Csomag”-objektum esetében:

• az objektum nevét úgy, ahogyan az eDirectoryban szeretnénk tárolni, és ahogyan az majd az OnDemand-felhasználók számára megjelenik;
• az alkalmazás típusát, azaz az alábbiak közül a megfelelőt:
  • webalkalmazás,
  • Windows-alkalmazás, amelyet ZENwork for Desktops 3.2-vel szeretnénk forgalmazni,
  • Windows-alkalmazás, amelyet DeFrame-mel szeretnénk forgalmazni,
• azt az eDirectory-alkalmazást, amelyhez ezt a „Kereskedelmi Csomag”-objektumot társítjuk,
• és hogy engedélyezzük-e a csomag megvásárlását (a Purchase opciót, lásd a Számlázás keretben).

Amilyennek akarjuk

E ponttól már tesztelhető a rendszer, de számos további, egyedi beállítási lehetőséget is nyújt a Novell OnDemand Services 1.5. Változtathatjuk a működését és a kezelőfelület megjelenését is. A Novell például létrehozott egy képzeletbeli, Digital Airlines nevű légitársaságot a Novell OnDemand Services 1.5 bemutatására (ld. 2. ábrát). Ennek kezelőfelülete nem azonos az alapértelmezésűvel (amely az OnDemand Services „dobozos” kivitelének telepítésekor jön létre). A pontos részletek a http://ondemand.novell.com webhelyen lelhetők fel.

A működést is megváltoztatta a Novell a Digital Airlines bemutatóhoz. Például az alapértelmezésű nyitó oldalon található egy-egy Activate (aktiváló) gomb minden szoftvercsomaghoz. Lenyomásakor egy párbeszédablak jelenik meg, melyben a felhasználó eldöntheti, hogy egyszeri áron megvásárolja-e az adott szolgáltatást (Purchase opció). A Digital Airlines megfelelő oldalán nincs ilyen gomb, helyette a szolgáltatás nevére kattinthat, hogy elindítsa azt.

2.ábra
A Digital Airlines egy a Novell által kitalált cég, a Novell OnDemand Services 1.5 szolgáltatásainak bemutatására.

A portálmodul

Várhatóan még novemberben megjelenik az OnDemand Services Portal Gadget, amelynek segítségével a szolgáltatásokat a vállalati portállal lehet integrálni – ha a portált Novell Portal Sevices segítségével alakították ki. A Novell Portal Services egy portál-keretszoftver, amellyel Novell alapon működő vállalati vagy nyilvános szolgáltató (levelező, tudakozó, hír- és dokumentumszolgáltató stb) webhelyeket lehet kialakítani. Számos modult (Portal Gadgetet) lehet föllelni a Novell vonatkozó webhelyein, amelyek módosításával átalakított portálokat készíthetünk, de megtalálható annak leírása is, hogyan lehet teljesen egyedi portálmodulokat előállítani.

A Portal és OnDemand Services integrálásával a portál látogatói hozzáférhetnek az OnDemand Services által rendelkezésre bocsátott alkalmazásokhoz. Az eDirectory felhasználónév és jelszó megadásával a felhasználó mindenhez – amit a saját, irodai munkaasztaláról elérne – hozzáférhet egy internetböngésző és -kapcsolat segítségével, bárhonnan, ahol internet-kapcsolat kialakítható.

Portálmodulok módosításához Java, XML- és XSLT (extensible stylesheet Language trasfomations, stíluslap-) programozási ismeretek szükségesek.

Nem kell új felhasználókat kreálni

Akár a Novell Novell OnDemand Services 1.5 dobozos kiszerelését, akár a Portal Gadgetet vesszük meg, egy biztos: nem kell annyi felhasználót létrehozni rendszerünkben, ahány hozzáférést szeretnénk biztosítani. Tegyük föl, hogy a Novell OnDemand Services 1.5 dobozos változata van a birtokunkban. Az OnDemand szerver eléréséhez a felhasználók begépelik annak webcímét, amely alapértelmezésben http://[gazdagép neve]/ondemand formájú. (A [gazdagép neve] vagy egy normál DNS-név, vagy az OnDemand kiszolgáló IP-címe.) Ekkor a rendszer vagy a feliratkozást, vagy a bejelentkezést kínálja fel.

Feliratkozáskor a Novell OnDemand Services egy űrlapon bekéri a felhasználói nevét és jelszavát, amelyekkel majd elérhetővé válik az OnDemand kiszolgáló. Az űrlap elküldésekor a Novell OnDemand Services automatikusan létrehoz egy eDirectory felhasználó-objektumot az OnDemand Services Users konténerében.

3.ábra
A Novell OnDemand Services 1.5 automatikusan betölti a szükséges szoftvereket, így a felhasználók elérhetik a DeFrame alkalmazásokat, függetlenül attól, hogy Microsoft Windows terminál szerveren, vagy Citrix MetaFrame szerveren futnak.

Ugye világos? Az üzemeltetőnek semmit sem kell tennie ahhoz, hogy az új dolgozók, partnerek, lényegében akárki, akinek szüksége lehet a Novell OnDemand Services 1.5-re, annak bejegyzett felhasználójává váljon. Természetesen az üzemeltetők és a felhasználók már szerepelnek az eDirectoryban (létezik a „Felhasználó”-objektumuk), de az nem az OnDemand Services Users konténerében van. Hogyan lehet tehát a létező eDirectory „Felhasználó”-objektumokat ide helyezni ahhoz, hogy az illető elérje az OnDemand Servicest?

Három lehetőség közül választhatunk:

• nem kell tenni semmit
• egy keveset tenni kell érte;
• valamivel többet kell tenni érte.

A semmi

Ahhoz, hogy ne tegyünk semmit, semmit sem kell tennünk... hiszen miután bárki feliratkozhat a Novell OnDemand Services 1.5-be, a már regisztrált eDirectory-felhasználók is megtehetik ezt, legfeljebb két eDirectory-bejegyzésük lesz.

A kevés

Ha az egy személy – két eDirectory-bejegyzés ötlete nem tűnik vonzónak, úgy is beállíthatjuk a Novell OnDemand Services 1.5-öt, hogy a más konténerben tárolt felhasználókat kezelje, azaz a már regisztrált eDirectory-felhasználók ugyanazt az objektumot (nevet, jelszót) használhassák a Novell OnDemand Services 1.5 eléréséhez. Ennek a megoldásnak egyetlen hibája, hogy a teljes nevet – például dperson.provo.novell – be kell gépelni.

A kicsivel több (a jó megoldás)

Aki már legalább egy hete rendszergazda, tudja, hogy a felhasználók egyáltalán nem jegyzik meg teljes eDirectory-nevüket. A Novell OnDemand Services 1.5-öt be lehet állítani, hogy más konténerekben levő felhasználókat támogasson – és ezeknek legyenek másai (aliasai) az OnDemand Services Users konténerében. Az Alias objektumhoz meg ugyanazt a nevet és jelszót kell rendelni, mint ami a „normál” eDirectory-bejegyzésben van – ettől a felhasználó a saját, jól ismert nevével és jelszavával veheti igénybe a számára rendelt eszközöket és tartalmat. Amint sejthető, az ilyen „Felhasználó”-objektumok öröklik az eredeti helyükön nyert jogosultságokat. Ha ezek nem megfelelők az OnDemand Serviceshez, akkor cselekednünk kell, és meg kell adnunk például a „Read”- és a „Compare”-jogokat a Packages konténerhez.

A terminálszerver megoldása

A Novell OnDemand Services 1.5 DeFrame komponense másképpen hozza létre a terminálszerver-, mint az OnDemand kiszolgáló felhasználókat, de ekkor sem kötelező a közvetlen beavatkozás. Többek között a terminálszerver eDirectory felhasználó-objektumát és Novell Client 32 komponensét használja az OnDemand Services ideiglenes ügyfelének létrehozásához. (Említettük, hogy a terminálszerveren igenis szükség van a Novell Client 32-re.) De ez a felhasználó csak a kapcsolat ideje alatt létezik.

Mielőtt létrejönne a kapcsolat a terminálszerver és az alkalmazás között, a DeFrame szintén automatikusan letölti a munkahelyre a megfelelő ügyfélszoftvert.

Tegyük föl például, hogy József nevű felhasználónk a Corel WordPerfectet szeretné használni, amelyet az OnDemand Services keretében a DeFrame-mel tudunk a rendelkezésére bocsátani.

Amikor József a WordPerfectet választja, az OnDemand Services DeFrame komponense lehívja József eDirectory bejegyzéséből a “Felhasználó”-objektumot, hogy megállapítsa, van-e ehhez jogosultsága?

A Novell OnDemand Services 1.5 meghatározza, mely típusú szerveren fut a WordPerfect. Ha ez egy Citrix nélküli Windows terminálszerver, akkor az OnDemand kiszolgáló automatikusan „áttolja” József gépére a TSAC/RDP böngészőmodult. Ha pedig Citrixes a vonatkozó terminálszerver, akkor az ICA-modult kapja meg automatikusan az ügyfél.

Ezután a Novell OnDemand Services 1.5 megállapítja, melyik szerver jöhet szóba (lásd a „Terheléselosztás DeFrame-mel” című keretet!), és ennek eDirectory-bejegyzéséből veszi a megfelelő IP-címet. Majd átadja ezt, és a felhasználó eDirectory-bejegyzéséből a jogosultsági adatokat a böngészőmodulnak.

Most a Novell OnDemand Services 1.5 létrehoz egy átmeneti felhasználót József számára a terminálszerveren, annak eDirectory bejegyzését és Novell Client 32-jét alkalmazva a kapcsolat engedélyezéséhez.

Ezek után a böngészőmodul megnyitja a kapcsolatot a terminálszerve és József gépe között, és a Novell OnDemand Services 1.5 elindítja a WordPerfectet a terminálszerveren.

Amikor József befejezi a munkát, a Novell OnDemand Services 1.5 megszünteti az átmeneti felhasználót.

Mindezen folyamatok sebessége természetesen számos körülménytől függően változhat. Miután a terminálszerver-megoldásokat nem szélessávú kapcsolatokhoz találták ki (csak egérkattintások, billentyűkódok és videoadatok közlekednek a csatornán), a Novell OnDemand Services 1.5 – DeFrame kombináció modemes kapcsolat esetében is kielégítő válaszkészséget mutat. Az Olvasó ellenőrizheti ezt az állítást, ha elindít egy alkalmazást a Novell OnDemand Servicest bemutató webhelyén (webcíme: http://ondemand.novell.com) – behívásos kapcsolat használatával.

Miért jó a fogyás?

A vékony kliens koncepció a hálózati számítógép (NC) fogalom továbbéléseként jött létre. Ha a dolgozók asztalán levő informatikai eszköz saját teljesítménye kicsi, és kevés erőforrást (kisebb teljesítményű processzort, kevés memóriát és háttértárat) tartalmaz, sok költséget lehet megtakarítani, egyrészt közvetlenül, mert ezek a sovány ügyfélgépek lényegesen olcsóbbak, mint a szokásos PC-k, másrészt a felügyeleti tevékenységek mennyiségének drámai csökkenése révén. Nyilván, a számítási és tárolási teljesítményre szükség van, de az például Windows NT 4.0 Terminal Server Editiont futtató kiszolgálókra kerül át, amelyek központilag üzemeltethetők.

Adott esetben 300 IBM IntelliStation munkaállomás helyett, amelyek egyenként 1500-3000 dollárba kerülnének, 600–900 dolláros IBM NetVista ügyfélgépeket lehet alkalmazni. Ez az ügyfélhardverbeszerzésben mintegy 450 000 dolláros megtakarítást jelent.

Ezen túlmenően a vékony kliensben nem feltétlenül kell CD-olvasó, hajlékonylemez-egység, sőt, merevlemez sem – tehát megszűnnek az e perifériák üzemeltetésével járó tevékenységek is, és csökken a vírusfertőzés veszélye, nem beszélve a felhasználói telepítések megszűnésének eredményeképpen javuló szoftverlegalitási helyzetről.

Még tovább haladva: a vékony kliens modell alkalmazhatóságának nem feltétele, hogy speciálisan arra tervezett gépek álljanak rendelkezésre. Segítségével használatban tarthatók régebbi 386-os, sőt, 286-os PC-k is – amelyek látszólag 32 bites Windows-alkalmazásokat futtatnak. A vékony klienseket mesze nem kell olyan gyakran frissíteni, mint a hagyományos PC-ket. A teljesítmény- és a tárolókapacitás-igény kizárólag szerveroldali kérdések.

Mindez természetesen nem kerülte el a rendszerüzemeltetők figyelmét. 1998. és 1999 között 370 ezerről csaknem 700 ezerre nőtt az USA-ban értékesített vékony kliens gépek száma az IDC felmérései szerint. Ha ez a tendencia folytatódik (az IDC szerint ez fog történni), 2004 végére mintegy 9,5 millió vékony kliens -munkahely lesz használatban.

Számlázás

Számos, választható árazási lehetőséget nyújt a Novell OnDemand Services 1.5. Például az erőforrások bármely típusának eléréséhez (legyen az digitális aláírás, tárolóhely, szoftver, dokumentum, zene vagy videó) beállítható a Purchase Pricing (beszerzési ár) opció, amely egyszeri fizetés ellenében korlátlan elérést biztosít az adott szolgáltatáshoz.

A ZENworks for Desktops 3.2 valamint a DeFrame révén rendelkezésre bocsátott alkalmazások használatát a Novell OnDemand Services 1.5 nyomon tudja követni. Ennek alapján a beszerzési áron felül az alábbi négyféle számlázási módra nyílik lehetőség:

- Per Usage (egyedi használat), a felhasználó egységárat fizet, amikor igénybe veszi a szolgáltatást;

- Clock Time (fix időtartam), a felhasználó előre kifizet egy meghatározott igénybevételi időt, amely vagy a befizetéskor, vagy az igénybevétel nyitásakor kezdődik. Mindkét esetben az elérési lehetőség folyamatosan tart a fizetett időtartam alatt, és annak lejártakor lezárul.

- Actual Time (időalapú előfizetés), a felhasználó előre kifizet egy meghatározott igénybevételi időt, amely vagy a befizetéskor, vagy az igénybevétel nyitásakor kezdődik. A Novell OnDemand Services méri az igénybevételi alkalmak aktuális időtartamát, amikor ezek összege eléri a kifizetett értéket, a szolgáltatás lezárul.

- Pay-As-You-Go (igény szerinti fizetés), a felhasználó annyit fizet utólag, amennyit használta a szolgáltatást.

Kombinálni is lehet a fenti módozatokat. Például az egyedi használat és az igény szerinti fizetés kombinálásakor a felhasználó egy fix összeget fizet a kapcsolat rendelkezésre állásáért, valamint az igénybevételek után megkapja a percdíjról szóló számlákat.

Fizetős szolgáltatás nyújtása esetén természetesen el kell rendezni a fizetési módozatokat. Hitelkártyás rendszer esetén kapcsolatba kell lépni egy pénzintézettel. A megfelelő megoldás kialakításához feltehetően igénybe kell venni a Novell Consulting szolgáltatásait. Ha közvetlenül a felhasználónak kívánunk számlázni, akkor egy DirXML vagy egyéb alkalmazás segítségével kell kapcsolatot teremteni a Novell OnDemand Services 1.5 és a számlázási rendszer között, hogy az eDirectory tárolja és rendelkezésre bocsássa a számla kiállításához szükséges adatokat.

Terheléselosztás DeFrame-mel

A Novell OnDemand Services 1.5 DeFrame összetevője az eDirectory-ban tárolt adatok alapján nyújt bizonyos terhelés-egyensúlyozó szolgáltatásokat. Ezekkel biztosítja, hogy a DeFrame mindig azon a terminálszerveren indítja el a kért szolgáltatást, amelynek a legtöbb a szabad erőforrása. Ez azt is jelenti, hogy könnyen kiegészíthetjük rendszerünket újabb terminálszerverekkel, ahogy az igények megkövetelik: nő a felhasználók száma, vagy más alkalmazásokra is szükség lesz.

Két szolgáltatás végzi a teherelosztást, a DeLoad és a DeWatch.

DeLoad

Ez egy szolgáltatás, amelyet el kell indítani azokon a terminálszervereken, amelyeket be akarunk vonni a teherelosztásba. Arra való, hogy kiszámítsa, mekkora a szerver relatív terhelése, avagy mennyi a szabad erőforrása. Az alábbi változókat veszi figyelembe:

- a processzor kihasználtsága,

- a memória kihasználtsága,

- a virtuális memória kihasználtsága,

- lapozófájl (csereállomány, swap file) kihasználtsága,

- aktív felhasználók száma.

A DeFrame ConsoleOne-moduljának használatával megnyithatjuk minden Terminal Server objektum Server Load Configuration (terhelés-beállítás) „fülét”, hogy beállítsuk a paramétereket. Kijelölhetjük, hogy a fenti változók közül melyiknek legyen a legnagyobb súlya. Például lehet olyan szerver, amelynek gyors a processzora, de viszonylag kevés a memóriája – ekkor a DeLoad nagyobb jelentőséget tulajdoníthat a memória kihasználtságának, mint a CPU-énak.

A DeLoad minden terhelési paramétert alapértelmezésben 4 másodpercenként elküld a saját eDirectory-objektumának a címtárfában. Az intervallum ugyancsak a Server Load Configuration fülön módosítható, a Load Refresh Rate mezőben.

DeWatch

Legalább egy terminálszerveren el kell indítani a DeWatch szolgáltatást. (Ha azt kívánjuk, hogy annak hibája esetén se maradjon ki a szolgáltatás, legalább két szerveren el kell indítani.) Tíz másodpercenként ellenőrzi az erőforrás-értékeket minden, a DeLoad szervizt futtató terminálszerveren. Az értékekből felépít egy táblázatot, és ennek alapján határozza meg, melyik szerverről kell a kért alkalmazást elindítani. Ennek a szervernek az IP címét hozzáadja az Application objektum Preferred Server (előnyben részesített kiszolgáló) mezejéhez.

Azzal, hogy az eDirectorynak jelenti az elérhetőségi adatokat, a DeFrame hatékonyabb, mint más teherelosztó megoldások (például a Citrix MetFrame 1.8-é), amelyek az SAP (Server Availability Protocol) használatát követelik meg ahhoz, hogy a saját elérhetőségi adataikat a hálózaton közzétegyék. Ezzel ugyanis lényegesen több sávszélességet fogyasztanak, mint amennyi az eDirectoryba való rendszeres beírásokhoz szükséges.