A tartomány névtere zónáknak nevezett részekre van osztva. Az example.com például a com tartomány example nevu részét, vagy zónáját jelenti.
A DNS-kiszolgáló egy olyan kiszolgáló, amelyik egy adott tartomány név- és IP-adatait kezeli. Muködhet egy elsodleges DNS-kiszolgáló az elsodleges zónához, egy másodlagos kiszolgáló a másodlagos zónához, vagy egy másodlagos kiszolgáló zónák nélkül, csak gyorsítótárazáshoz.
Az elsodleges (master) zóna tartalmazza a hálózat összes gépét, és az elsodleges zóna a DNS-kiszolgálón tartalmazza a legfrissebb adatokat a tartomány összes gépérol.
A másodlagos zóna az elsodleges zóna másolata. A másodlagos zóna DNS-kiszolgálója a zónaadatokat az elsodleges kiszolgálótól kapja, ún. zónatranszfer-muveletek keretében. A másodlagos zóna DNS-kiszolgálója hatályos adatokat szolgáltat a zónáról, feltéve, hogy érvényes (nem lejárt) zónaadatokkal rendelkezik. Ha a másodlagos kiszolgáló nem tudja lekérni a zónaadatokat, akkor abbahagyja a zónára vonatkozó kérések kiszolgálását.
A továbbítók olyan DNS-kiszolgálók, amelyekhez a saját DNS-kiszolgáló továbbítani tudja az olyan kéréseket, amelyeket maga nem tud megválaszolni. Arra, hogy ugyanazon konfiguráción belül többféle konfigurációs forrást is meg lehessen adni, a netconfig használható (lásd még: man 8 netconfig).
A rekordok tárolják az adatokat a nevekrol és az IP-címekrol. A támogatott rekordtípusokat és szintaxisukat a BIND dokumentációja írja le. Néhány fontosabb rekord:
Az NS rekord mondja meg a névkiszolgálók számára, hogy egy adott tartományzónáért mely gépek felelosek.
Az MX (mail exchange, levélcsere) rekordok írják le, hogy mely gépek felelosek az adott zónával kapcsolatos levelek irányításáért az interneten.
A SOA (Start of Authority, jogosultság kezdete) rekord a zónafájl elso rekordja. A SOA rekord akkor használatos, amikor a DNS szinkronizálja az adatokat több gép között.