A Bluetooth használatához szükség van egy Bluetooth-adapterre (ez lehet beépített vagy egy külső eszköz), illesztőprogramra, valamint a Bluetooth-protokollcsomagra. A Linux-kernel már tartalmazza a Bluetooth használatához szükséges legfontosabb illesztőprogramokat. Protokollcsomagként a Bluez rendszer használatos. Ahhoz, hogy az alkalmazások működjenek Bluetooth-szal, a bluez-libs és bluez-utils alapcsomagokat kell telepíteni. Ezek a csomagok egy sor szükséges szolgáltatást és segédprogramot biztosítanak. Egyes adapterek (például a Broadcom és az AVM BlueFritz!, ) megkövetelik a bluez-firmware csomag telepítését is. A bluez-cups csomag teszi lehetővé a nyomtatást a Bluetooth-kapcsolatokon keresztül. Ha Bluetooth-kapcsolatok hibáit kell keresni, akkor telepítse a bluez-hcidump csomagot.

Egy Bluetooth-rendszer négy egymásba kapcsolódó rétegből áll, amelyek együttesen biztosítják a kívánt funkcionalitást:

Egy Bluetooth-adapter behelyezésekor a hotplug-alrendszer betölti a megfelelő illesztőprogramot. Az illesztőprogram betöltése után a rendszer ellenőrzi a konfigurációs fájlokat és megállapítja, hogy el kell-e indítani a Bluetooth-alrendszert. Ha igen, akkor megállapítja, milyen szolgáltatásokat kell elindítani. Ezen információ alapján a megfelelő démonok elindításra kerülnek. A Bluetooth-adapterekre rákeres a telepítőprogram. Ha talál, akkor bekapcsolja a Bluetooth-alrendszert. Ellenkező esetben kikapcsolja a Bluetooth-alrendszert. Minden Bluetooth-eszközt később kézzel kell engedélyezni.

A Bluetooth világában a szolgáltatásokat profilok definiálják: például a fájlátviteli profil, az alapszintű nyomtatási profil, valamint a személyes hálózati profil. Ahhoz, hogy az egyik eszköz használhassa egy másik szolgáltatásait, mindkettőnek ismernie kell ugyanazt a profilt – ez az információ gyakran hiányzik az eszköz csomagjából és a leírásból. Sajnos, egyes gyártók nem tartják be szigorúan az egyes profilok előírásait. Mindezek ellenére az eszközök közötti kommunikáció általában problémamentes.

A következő részben azokat tekintjük helyi eszközöknek, amelyek fizikailag csatlakoznak a számítógéphez. Az összes többi, csak vezetéknélküli kapcsolatokon keresztül elérhető eszközre távoli eszközként hivatkozunk.

A Bluetooth-támogatás a YaST-ban a 29.2. ábra - YaST Bluetooth-konfiguráció ábrán látható Bluetooth-modul segítségével állítható be. Amint a hotplug-alrendszer felismer egy Bluetooth-adaptert (akár rendszerindításkor, akár azért, mert behelyezett egy adaptert), a Bluetooth-alrendszer automatikusan elindul a modulban megadott beállításokkal.

29.2. ábra - YaST Bluetooth-konfiguráció

A beállítás első lépéseként azt kell meghatározni, hogy el kell-e indítani a Bluetooth-szolgáltatásokat a rendszeren. Ha engedélyezte a Bluetooth-szolgáltatásokat, kétféle dolog állítható be. Az első az Eszköz neve (Device Name). Ez az a név, amit a többi eszköz lát, amikor megtalálja az Ön számítógépét. Kétféle helyettesítő kód használható – a %h helyére a rendszer gépneve íródik be (hasznos például, ha ezt DHCP osztotta ki), a %d helyére pedig a csatoló száma kerül (csak akkor van értelme, ha egynél több Bluetooth-adapter működik a gépben). A mezőbe például azt beírva, hogy %h noteszgép és a DHCP az Allomas123 nevet osztotta ki a gépnek, akkor más eszközök az Allomas123 noteszgép nevet fogják látni.

A második paraméter, a Biztonsági vezérlő (Security manager) a helyi rendszer viselkedését szabályozza, ha egy távoli eszköz csatlakozni próbál. A különbség a PIN-kód kezelésében van. Vagy minden eszköz csatlakozhat, PIN-kód nélkül, vagy meg kell adni, hogy hogyan történik a helyes PIN-kód kiválasztása. A megfelelő mezőbe beírható a kívánt PIN (amelyik egy konfigurációs fájlban fog tárolódni). Ha egy eszköz csatlakozni próbál, először ezt a PIN-t használja. Ha nem sikerül, megpróbál PIN nélkül is csatlakozni. A maximális biztonság érdekében célszerű a harmadik beállítást (PIN bekérése mindig a felhasználótól) használni. Ez a beállítás lehetővé teszi, hogy más és más PIN-kódokat használjon a különböző (távoli) eszközökhöz.

A Szakértői démon beállítások gombra kattintva léphet be a rendelkezésre álló szolgáltatások (Bluetooth-néven profilok) kiválasztására és beállítására szolgáló párbeszédablakba. Az összes rendelkezésre álló szolgáltatás megjelenik egy listában, és az Engedélyezve és Letiltás gombokkal engedélyezhető, illetve tiltható le. A Szerkesztés gombra kattintva megjelenik egy párbeszédablak, amelyben a kijelölt szolgáltatás (démon) további paraméterei adhatók meg. Csak akkor változtasson bármit is, ha jól ismeri a szolgáltatást. A démonok beállításának befejezése után lépjen ki a párbeszédablakból az OK gombra kattintva.

Újra a fő párbeszédablakban, kattintson a Biztonsági beállítások gombra a belépéshez a Biztonsági beállítások párbeszédablakba. Itt adhatók meg a titkosítással, a hitelesítéssel és a kereséssel kapcsolatos beállítások. Ezután lépjen ki a biztonsági beállítások párbeszédablakból és térjen vissza a fő párbeszédablakba. Miután bezárta a fő párbeszédablakot a Kész gombbal, a Bluetooth-rendszer készen áll a használatra.

A fő párbeszédablakból érhető el az Eszköz- és szolgáltatásosztályok párbeszédablak is. A Bluetooth-eszközök különféle eszközosztályokba vannak szervezve. Ebben a párbeszédablakban válassza ki a gépének megfelelő lehetőséget, például Asztali gép vagy Hordozható gép. Az eszköz osztálya nem is annyira fontos, mint a szintén itt beállítható szolgáltatásosztály. Néha egyes távoli Bluetooth-eszközök, például mobiltelefonok, csak akkor engedik bizonyos funkciók használatát, ha felismerik a megfelelő szolgáltatásosztály meglétét a rendszeren. Gyakran ez az eset mobiltelefonoknál, amelyek egy Objektumátvitel nevű osztály meglétét várják el ahhoz, hogy engedélyezzék fájlok átvitelét a számítógépre (vagy onnan). Többféle osztály is kiválasztható. Nem célszerű viszont kiválasztani az összes osztályt, „biztos, ami biztos” alapon. Az alapértelmezett kijelölés a legtöbb esetben megfelelő.

Ha hálózatot kíván létrehozni Bluetoothszal, aktiválni kell a PAND démont a Szakértő démon beállítások párbeszédablakban és a démon módját be kell állítani a Szerkesztés pontban. Egy funkcionális Bluetooth-hálózati kapcsolathoz egy pand démonnak figyelési módban, a társának pedig keresési módban kell működnie. Alapértelmezésben a figyelési mód van beállítva. Adja meg a helyi pand démon megfelelő viselkedési módját. Ezenfelül állítsa be a bnepX csatolót (az X itt az eszköz rendszeren belüli számát jelenti) a YaST Hálózati kártya moduljában.

A Bluez rendszer egyes komponenseinek konfigurációs fájljai az /etc/bluetooth könyvtárban találhatók. Az egyetlen kivétel a komponensek indítására szolgáló /etc/sysconfig/bluetooth fájl, amelyet a YaST modul módosít.

Az alábbiakban leírt konfigurációs fájlokat csak a root felhasználó módosíthatja. Jelenleg nincs olyan grafikus felhasználói felület, amelyiken mindegyik beállítást módosítani lehetne. A legfontosabbakat (lásd: 29.2.2.1. szakasz - A Bluetooth beállítása a YaST segítségével) egy YaST Bluetooth-modullal be lehet állítani. Minden egyéb beállításra csak tapasztalt felhasználóknak és csak különleges esetekben van szüksége. Az alapértelmezett beállítások általában megfelelők

A PIN-kód használata alapszintű védelmet biztosít a nem kívánt kapcsolatokkal szemben. A mobiltelefonok általában lekérdezik a PIN-t az első kapcsolat létrehozásakor (illetve egy eszközkapcsolat létrehozásakor a telefonon). Ahhoz, hogy két eszköz kommunikálni tudjon, mind a kettőnek ugyanazzal a PIN-kóddal kell azonosítania magát. A számítógépen a PIN-kódot az /etc/bluetooth/pin fájl tartalmazza.

	Bluetooth-kapcsolatok biztonsága
PIN-kód használata esetén sem tökéletesen biztonságos két eszköz között az adatátvitel. Alapértelmezés szerint a Bluetooth-kapcsolatok hitelesítése és titkosítása ki van kapcsolva. A hitelesítés és titkosítás bekapcsolása viszont egyes Bluetooth-eszközök esetében kommunikációs problémákat okozhat.

Az /etc/bluetooth/hcid.conf fájlban módosíthatók a különféle beállítások, például az eszköz neve és a biztonsági mód. Általában az alapértelmezett beállítások megfelelők kell, hogy legyenek. A fájl a különböző beállítások paramétereit leíró megjegyzéseket is tartalmaz.

A beágyazott fájl két fontos szakasza az options (paraméterek) és a device (eszköz). Az első a hcid indulásakor használt általános információt tartalmazza, a második az egyes helyi Bluetooth-eszközök beállításait.

Az options szakasz egyik legfontosabb beállítása a security auto;. Auto üzemmódban a hcid a helyi PIN-kódot próbálja meg használni a beérkező kapcsolatokhoz. Ha nem sikerül, none (kód nélküli) állapotba kapcsol és úgy kísérli meg a kapcsolat létrehozását. A nagyobb biztonság érdekében ezt az alapértelmezett beállítást célszerű átállítani a user értékre, így a felhasználónak kötelező beírnia a PIN-kódot minden egyes kapcsolat létrehozásakor.

A device szakaszban állítható be, hogy milyen néven látsszon a számítógép a túloldalon. Ez a szakasz határozza meg az eszközosztályt, például Asztali gép, Hordozható gép vagy Kiszolgáló. Szintén itt kapcsolható be és tiltható le a hitelesítés és a titkosítás.

Annak megállapítására, hogy a rendszer érzékelte-e a helyi és távoli eszközöket, a hcitool használható. A hcitool dev parancs kilistázza a helyi eszközöket. A kimenet csatoló_neve eszköz_címe formátumú sorokból áll minden egyes érzékelt eszközhöz.

A távoli eszközök keresésére a hcitool inq parancs szolgál. Három értéket ad vissza a program minden felismert eszközhöz: az eszköz címét, az óra eltolását, valamint az eszköz osztályát. Az eszköz címe fontos, mivel más parancsok ezt használják a céleszköz azonosítására. Az óraeltolás inkább csak technikai célokat szolgál. Az osztály az eszköz és a szolgáltatás típusát hexadecimális értékként adja meg.

A hcitool name eszköz_címe paranccsal állapítható meg egy távoli eszköz eszközneve. Távoli számítógép esetében az osztály- és eszköznév az /etc/bluetooth/hcid.conf fájlban található adatoknak felel meg. A helyi eszközök címei hibaüzenetet eredményeznek.

Az /usr/sbin/hciconfig parancs további adatokkal szolgál a helyi eszközről. Paraméterek nélkül kiadva a hciconfig parancsot, a kimeneten az eszköz adatai látszanak, például az eszköz neve (hciX), a fizikai eszközcím (egy 12 számjegyű szám 00:12:34:56:78), valamint információ az átvitt adatok mennyiségéről.

A hciconfig hci0 name parancs megjeleníti azt a nevet, amelyet a számítógép akkor ad vissza, ha távoli eszközök lekérdezik a nevét. A helyi eszközök beállításainak lekérdezése mellett a hciconfig képes e beállítások módosítására is. Például a hciconfig hci0 name TEST beállítja a nevet a TEST értékre.

Az sdptool program használható annak ellenőrzésére, hogy egy adott eszköz milyen szolgáltatásokat tesz elérhetővé. Az sdptool browse eszköz_címe parancs egy adott eszköz összes szolgáltatását visszaadja. Az sdptool search szolgáltatáskód paranccsal kereshet rá egy adott szolgáltatásra. Ez a parancs végigkeresi az összes elérhető eszközt a kért szolgáltatás után. Amennyiben az eszközök valamelyike biztosítja a szolgáltatást, a program kiírja az eszköz által visszaadott teljes szolgáltatásnevet, valamint egy rövid leírást. Az összes lehetséges szolgáltatáskód a paraméterek nélkül kiadott sdptool paranccsal listázható ki.

Az első példában hálózati kapcsolatot létesítünk a H1 és H2 gépek között. A két gép Bluetooth-eszközcímei baddr1 és baddr2 (mindkét gépen a fent leírt módon, a hcitool dev paranccsal állapítható meg). A gépeket a 192.168.1.3 (H1) és 192.168.1.4 (H2) IP-címekkel kívánjuk azonosítani.

A Bluetooth-kapcsolatot a pand (personal area networking, személyes hálózat) démon segítségével hozzuk létre. A root felhasználónak az alábbi parancsokat kell kiadnia. A leírás a Bluetooth-specifikus műveleteket részletezi, az ip hálózati parancsot itt nem ismertetjük részletesen.

Írja be, hogy pand -s a pand démon elindításához a H1 gépen. Ezután a H2 felé a pand -c baddr1 paranccsal kezdeményezhető kapcsolat. Ha beírja az ip link show parancsot az egyik gépen a rendelkezésre álló hálózati csatolók megjelenítéséhez, a kimenetben az alábbihoz hasonló bejegyzés kell, hogy látsszon:

 bnep0: <BROADCAST,MULTICAST> mtu 1500 qdisc noop qlen 1000 
 link/ether 00:12:34:56:89:90 brd ff:ff:ff:ff:ff:ff

A 00:12:34:56:89:90 helyett a kimenet a baddr1 vagy baddr2 helyi eszközcímet kell, hogy tartalmazza. Ehhez a csatolóhoz kell rendelni egy IP-címet, majd aktiválni kell. A H1 gépen ez a következő két paranccsal végezhető el:

ip addr add 192.168.1.3/24 dev bnep0
ip link set bnep0 up

A H2 gépen:

ip addr add 192.168.1.4/24 dev bnep0
ip link set bnep0 up

Most már a H1 Most már a H2-ről a 192.168.1.3 IP-címen keresztül. Az ssh 192.168.1.4 paranccsal érje el a H2 gépet H1-ről. Ehhez természetesen működnie kell a H2 gépen az SSH démonnak (sshd), de SUSE Linux Enterprise® rendszerekben ez az alapértelmezett beállítás. Az ssh 192.168.1.4 parancsot normál felhasználók is kiadhatják.

A második példában azt mutatjuk be, hogyan lehet átvinni a mobiltelefon digitális fényképezőgépével készített fényképet a számítógépre (anélkül, hogy ki kellene fizetni egy multimédia-üzenetet). Bár a menü szerkezete eltér az egyes mobiltelefonokon, az eljárás általában hasonló. Ha szükséges, olvassa el a telefon kézikönyvét. A jelen példa azt írja le, hogyan lehet átvinni egy fényképet egy Sony Ericsson mobiltelefonról egy számítógépre. A számítógépen működnie kell az Obex-Push szolgáltatásnak, valamint a számítógépnek engedélyeznie kell a mobiltelefon hozzáférését. Első lépésként a szolgáltatást elérhetővé kell tenni a számítógépen. Ehhez a egy speciális démont kell futtatni a számítógépen, hogy lekérje az adatokat a telefonról. Ha a kbluetooth csomag telepítve van, akkor nem kell külön démont indítani. Ha a kbluetooth nincs telepítve, akkor használja a bluez-utils csomag opd nevű démonját. A démon az alábbi paranccsal indítható:

opd --mode OBEX --channel 10 --daemonize --path /tmp --sdp 

Két fontos paramétert emelnénk ki a fentiekből: a --sdp paraméter bejegyzi a szolgáltatást az sdpd démonnál, a --path /tmp pedig megmondja a programnak, hogy hová mentse el a fogadott adatokat – a jelen esetben a /tmp könyvtárba. Természetesen minden más könyvtár is megadható, amelyhez írási jogokkal rendelkezik.

Ha a kbluetooth-t használja, akkor megjelenik egy kérdés, hogy hová kívánja menteni a képet a számítógépen.

Ezután a mobiltelefonnal kell felismernie a számítógépet. Ehhez válassza ki a telefon Kapcsolat menüjét, abból pedig a Bluetooth menüpontot. Ha szükséges, kattintson a Bekapcsolás lehetőségre a Saját eszközök kiválasztása előtt. Válassza ki az Új eszköz menüpontot és hagyja, hogy a telefon megtalálja a számítógépet. A felismert eszközök neve megjelenik a képernyőn. Válassza ki a számítógéphez tartozó eszközt. Ha PIN-kódot kell megadnia, írja be az /etc/bluetooth/pin fájlban megadott PIN-kódot. A telefon ettől kezdve felismeri a számítógépet és képes vele adatokat cserélni. Lépjen ki az aktuális menüből, át a Képek menübe. Válassza ki az átvinni kívánt képet és nyomja meg a Tovább gombot. A következő menüben nyomja meg a Küldés gombot. Ki kell választania az átvitel módját. Válassza a Bluetooth lehetőséget. A lehetséges célok között meg kell, hogy jelenjen a számítógép. Válassza ki az átvitel elindításához. Az átvitt kép az opd parancsban megadott könyvtárba kerül elmentésre. Hanganyagok ugyanilyen módon vihetők át a számítógépre.