Az alábbiakban részletesen áttekintjük, hogy mi is változott a 9-es és a 10-es verzió között. Az összegzésben jelezzük, ha például teljesen átalakultak az alapbeállítások, ha a konfigurációs fájlok más helyre kerültek, vagy ha a megszokott alkalmazások lényeges mértékben változtak. Megemlítjük az összes lényeges módosítást, amely akár a felhasználók, akár a rendszergazda napi munkáját befolyásolja.
Szoftverváltozások a SLES 10 és a SLES 10 SP1 között | |
---|---|
A SLES 10 és a SLES 10 SP1 közötti szoftver- és konfigurációs változások részletes listája a szervizcsomag kiadási megjegyzéseiben található. Tekintse meg a telepített rendszeren a YaST kiadási megjegyzések moduljával. |
Többféle kernel is telepíthető egymás mellé. Ez a funkció arra szolgál, hogy a rendszergazdák frissíthessenek az egyik kernelről a másikra egy új telepítésével, ellenőrizhessék, hogy az új kernel rendben működik-e, és utána törölhessék a régit. Bár a YaST még nem támogatja ezt a funkciót, a kernelek egyszerűen telepíthetők és távolíthatók el a parancssorból az rpm -i csomag_neve
.rpm paranccsal.
Az alapértelmezett rendszertöltő menük csak egy kernelbejegyzést tartalmaznak. Több kernel telepítése előtt célszerű felvenni a bejegyzéseket az újakhoz, hogy könnyebb legyen kiválasztani őket. Az új kernel telepítése előtti példány vmlinuz.previous
és initrd.previous
néven érhető el. Ha létrehoz egy, az alapértelmezett bejegyzéshez hasonló rendszertöltő-bejegyzést, amelyik a vmlinuz.previous
és initrd.previous
fájlokra mutat (a vmlinuz
és az initrd
helyett), akkor az előzőleg aktív kernel is elérhető. Ennek alternatívájaként a GRUB és a LILO támogatja helyettesítő karakterekkel megadott rendszertöltő-bejegyzések használatát is. Ennek részleteiről a GRUB info oldalain (info grub) és a lilo.conf
(5) kézikönyvoldalon (man) talál további információt.
A következő kernelmodulok többé nem elérhetők:
km_fcdsl
– AVM Fritz!Card DSL
km_fritzcapi
– AVM FRITZ! ISDN-adapterek
A következő kernelmodulcsomag belül változott:
km_wlan
– Különféle illesztőprogramok vezetéknélküli LAN-kártyákhoz. Az Atheros WLAN kártyák madwifi
illesztőprogramja kikerült a km_wlan
csomagból. A madwifi
most már önálló csomagként érhető el.
Műszaki okokból fel kellett hagyni a Ralink WLAN-kártyák támogatásával. Az alábbi modulok nem voltak a disztribúció részei és a jövőben sem kerülnek bele:
ati-fglrx
– ATI FireGL grafikus kártyák
nvidia-gfx
– NVIDIA gfx illesztőprogram
km_smartlink-softmodem
– Smart Link szoftveres modem
A tar parancs használatának szintaxisa szigorodott A tar paramétereknek muszáj a fájlok és könyvtárak megadása előtt szerepelniük. Ha a paramétereket, mint a --atime-preserve
vagy --numeric-owner
a fájlok vagy könyvtárak megadása utánra írja, akkor a tar leáll hibaüzenettel. Ellenőrizze a mentéshez használt parancsfájlokat. Az alábbihoz hasonló parancsok nem fognak működni:
tar czf etc.tar.gz /etc --atime-preserve
További információt a tar info oldalain talál.
A heimdal
helyett a Kerberos
lett az alapértelmezett hálózati hitelesítési eljárás. A meglévő heimdal-konfigurációk automatikus átalakítása nem lehetséges. A rendszerfrissítés során másolatok készülnek a konfigurációs fájlokról, amint azt az 9.1. táblázat - Elmentett fájlok táblázat mutatja.
9.1. táblázat - Elmentett fájlok
Régi fájl | Mentett fájl |
---|---|
|
|
|
|
A kliens beállítása (/etc/krb5.conf
) igen hasonló a heimdaléhoz. Ha nincs semmi extra beállítva, elegendő kicserélni a kpasswd_server
paramétert az admin_server
paraméterre.
A kiszolgálóval (kdc és kadmind) kapcsolatos adatok azonban nem vehetők át. A rendszer frissítése után a régi heimdal-adatbázis még mindig elérhető a /var/heimdal
könyvtárban. Az MIT Kerberos az adatbázisát a /var/lib/kerberos/krb5kdc
helyen tárolja További információ: 41. fejezet - Hálózati hitelesítés – Kerberos.
A hotplug eseményeket teljes egészében az udev démon (udevd)) kezeli. Az /etc/hotplug.d
és /etc/dev.d
esemény-multiplexelő rendszer már nincs használtban. Helyette az udevd a szabályainak megfelelően közvetlenül meghívja az összes hotplug súgó eszközt. Az udev szabály és súgó eszközeit az udev és más csomagok biztosítják.
A nagyobb biztonság érdekében a mellékelt SuSEFirewall2 tűzfal aktiválásra kerül a telepítés végén az ezt felajánló párbeszédablakban. Ez azt jelenti, hogy kezdetben minden port le lesz zárva és itt, a párbeszédablakban nyitható meg, amennyiben szükséges. Alapértelmezésben más, távoli rendszerekből nem lehet bejelentkezni. Szintén megakadályozza a tűzfal a hálózat szabad tallózását, valamint a multicast-alkalmazásokat, mint például az SLP, a Samba ("Hálózati szomszédság"), valamint egyes játékok működését. A tűzfalbeállítások finomhangolására a YaST használható.
Ha hálózati hozzáférésre van szükség egy szolgáltatás telepítése vagy beállítása közben, akkor a megfelelő YaST-modul megnyitja a szükséges TCP- és UDP-portokat az összes belső és külső csatolón. Ha ez nem kívánatos, akkor zárja le a portokat a YaST-modulban, vagy adjon meg más, részletesebb tűzfalbeállításokat.
Alapértelmezésben az IPv6-támogatás nincs bekapcsolva a KDE-hez. Engedélyezni a YaST /etc/sysconfig
szerkesztőjével lehet. Az ok, amiért a funkció le van tiltva, hogy nem minden Internet-szolgáltató támogatja még tökéletesen az IPv6-címeket és ez hibaüzeneteket, illetve késve megjelenített oldalakat eredményezhet webböngészés közben.
Az online frissítés most már támogat egy speciális fajta RPM-csomagot, amely egy alapcsomaghoz képest csak a bináris eltéréseket tartalmazza. Ez a módszer lényegesen lecsökkenti a csomagok méretét és a letöltésükhöz szükséges időt; igaz, a végső csomag összeállítása nagyobb terhet ró a CPU-ra. A műszaki részletek az /usr/share/doc/csomagok/deltarpm/README
fájlban olvashatók.
A telepítés végén (az ezt felajánló párbeszédablakban) a nyomtatási rendszerhez szükséges portokat ki kell nyitni a tűzfalon. A CUPS használatához a 631-es TCP és a 631-es UDP portra van szükség, és normál működés közben nem szabad őket lezárni. A régi LPD-protokollhoz tartozó 515-ös TCP-portot és a Samba által használt portokat szintén ki kell nyitni LPD, illetve SMB protokollon keresztüli nyomtatáshoz.
Az XFree86 helyett immár az X.Org alkalmazását kompatibilitási láncok segítik, amelyek lehetővé teszik a fontos fájlok és parancsok elérését a régebbi neveken is.
9.3. táblázat - Naplófájlok a /var/log
könyvtárában
XFree86 | X.Org |
---|---|
|
|
|
|
Az X.Org-ra átállás során a csomagok is át lettek nevezveXFree86*
-ról xorg-x11*
-ra.
A SaX2 konfigurációs eszköz az X.Org beállításait az /etc/X11/xorg.conf
fájlba írja. Elölről történő telepítés esetén nem születik kompatibilitási hivatkozás az XF86Config
fájlról az xorg.conf
fájlra.
Az xview
, xview-devel
, xview-devel-examples
, olvwm
és xtoolpl
csomagok támogatása abbamaradt. Régen csak az XView (OpenLook) alaprendszer volt mellékelve. Az XView függvénytárak frissítés után kikerülnek a rendszerből. Ami még fontosabb, az OLVWM (OpenLook Virtual Window Manager) sem lesz elérhető.
Egy sor terminálemulátor kikerült a rendszerből, vagy azért, mert már nem tartják őket karban, vagy azért, mert nem működnek az alapértelmezett környezetben (elsősorban mert nem támogatják az UTF-8 kódolást). A SUSE Linux Enterprise Server számos terminálprogramot tartalmaz, ilyen például az xterm, a KDE és a GNOME termináljai, valamint az mlterm (Multilingual Terminal Emulator for X), amelyek bármelyike használható az aterm és az eterm helyett.
Az OOo most már az /usr/lib/ooo-2.0
könyvtárba települ, nem az/opt/OpenOffice.org
könyvtárba. A felhasználói beállítások alapértelmezett könyvtára most már az ~/.ooo-2.0
, nem az ~/OpenOffice.org1.1
.
Van néhány új burkoló az OOo-komponensek indításához. Az új neveket a 9.4. táblázat - Burkoló táblázat mutatja
9.4. táblázat - Burkoló
Régi | Új |
---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| – |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A burkolók most már támogatja az --icons-set
paraméter használatát is a KDE és GNOME ikonok közötti váltáshoz. A következő paraméterek viszont már nem támogatottak: --default-configuration
, --gui
, --java-path
, --skip-check
, --lang
(a nyelvet most már a területi beállítások szabályozzák), --messages-in-window
és --quiet
.
A KDE- és GNOME-bővítések az OpenOffice_org-kde
és OpenOffice_org-gnome
csomagokban találhatók.
Alapértelmezésben a kmix a beállított hangkeverő. Felsőkategóriás hardverhez vannak más keverők is, mint például a QAMix, a KAMix, az envy24control (csak ICE1712), vagy a hdspmixer (csak az RME Hammerfallhoz).
A múltban a cdrecord
csomagban található cdrecord
bináris állományhoz mellékeltünk egy javítást a DVD-k írásának támogatásához. Most már egy új, cdrecord-dvd
nevű bináris állomány kerül telepítésre, amelyik tartalmazza ezt a javítást.
A dvd+rw-tools
csomag growisofs
program most már mindenféle DVD-adathordozót képes írni (DVD+R, DVD-R, DVD+RW, DVD-RW, DVD+RL). Javasoljuk, hogy a foltozott cdrecord-dvd
helyett ezt használja.
A rendszertöltő képernyőjén nincs többé manual=1
paraméter megadásával. Általában erre nincsen szükség, mivel a kernel parancssorban kényelmesen meg lehet adni a telepítési paramétereket (például textmode=1
), vagy egy URL-t telepítési forrásként.
A JFS technikai problémái miatt többé nem támogatott. A kernel fájlrendszer-illesztője még ott van, de a YaST már nem ajánlja fel a JFS-sel történő particionálást.
Behatolás-felismerési rendszerként használja a GPL licenc keretében kibocsátott AIDE (csomagnév: aide
) csomagot. A Tripwire SUSE Linux alatt már nem érhető el.
Új konfigurációs fájlok (bennük megjegyzések további információval)
common-auth
Alapértelmezett PAM-konfiguráció az auth szakaszhoz
common-account
Alapértelmezett PAM-konfiguráció az account szakaszhoz
common-password
Alapértelmezett PAM-konfiguráció jelszóváltáshoz
common-session
Alapértelmezett PAM-konfiguráció a munkamenetek kezeléséhez
Célszerű ezeket az alapértelmezett konfigurációs fájlokat beágyazni az alkalmazás-specifikus konfigurációs fájlba, mert sokkal egyszerűbb egy fájlt módosítani és karbantartani, mint a rendszeren korábban létező mintegy negyvenet. Amikor később telepít egy alkalmazást, az megörökli a már alkalmazott módosításokat és nem a rendszergazdának kell észben tartania, hogy módosítsa a konfigurációt.
A módosítások egyszerűek. Ha például az alábbi konfigurációs fájllal rendelkezett (ami egyébként a legtöbb alkalmazás esetében feltehetően az alapértelmezés):
#%PAM-1.0 auth required pam_unix2.so account required pam_unix2.so password required pam_pwcheck.so password required pam_unix2.so use_first_pass use_authtok #password required pam_make.so /var/yp session required pam_unix2.so
akkor az átírható így:
#%PAM-1.0 auth include common-auth account include common-account password include common-password session include common-session
Alapértelmezés szerint az su meghívása a root
jogosultság megszerzésére nem állítja be a PATH
változót a root
számára. Vagy az su - hívásával indítson el egy bejelentkezési shellt teljes környezettel a root
számára, vagy a su alapértelmezett viselkedésének megváltoztatásához állítsa yes
értékre az ALWAYS_SET_PATH
változót az /etc/default/su
fájlban.
Az /etc/sysconfig/powersave
könyvtár konfigurációs fájljai megváltoztak:
9.5. táblázat - Több részre vágott konfigurációs fájlok az /etc/sysconfig/powersave könyvtárban
Régi | Így lett szétvágva |
---|---|
|
|
| |
| |
| |
| |
|
Az /etc/powersave.conf
fájl elavult. A meglévő változók átkerültek a fenti táblázatban (9.5. táblázat - Több részre vágott konfigurációs fájlok az /etc/sysconfig/powersave könyvtárban) bemutatott fájlokba. Ha megváltoztatta az „event” (esemény-) változókat az /etc/powersave.conf
fájlban, akkor ezeket most át kell vezetni az /etc/sysconfig/powersave/events
fájlba is.
Az alvási állapotok neve megváltozott a következőkről:
felfüggesztés (ACPI S4, APM suspend)
készenlét (ACPI S3, APM standby)
Az alábbiakra:
felfüggesztés lemezre (ACPI S4, APM suspend)
felfüggesztés memóriába (ACPI S3, APM suspend)
készenlét (ACPI S1, APM standby)
A powersave konfigurációs változóinak neve is megváltozott a konzisztencia érdekében, de a sysconfig fájlok ugyanazok. További információ: 28.5.1. szakasz - A powersave csomag beállításai.
A cardmgr már nem kezeli a PC-kártyákat. Helyette a Cardbus kártyákkal és más alrendszerekkel együtt a kernelmodul kezeli azokat. Minden szükséges műveletet a hotplug hajt végre. A pcmcia indítási parancsfájl törölve lett és a cardctl parancs a pccardctl paranccsal lett helyettesítve. További információk az /usr/share/doc/csomagok/pcmciautils/README.SUSE
fájlban találhatók.
Számos alkalmazás támaszkodik a D-BUS-ra a folyamatközi kommunikáció (IPC) során. A dbus-launch hívása indítja el a dbus-daemon programot. Az /etc/X11/xinit/xinitrc
az ablakkezelő indítására a dbus-launch parancsot használja.
Ha van helyi ~/.xinitrc
fájlja is, akkor azt megfelelően módosítani kell. Ellenkező esetben az olyan alkalmazások, mint az f-spot, a banshee, a tomboy vagy a Network Manager banshee lehet, hogy nem fog működni. Mentse el a régi ~/.xinitrc
fájlt, majd másolja át az új sablonfájlt a saját könyvtárába a következő paranccsal:
cp /etc/skel/.xinitrc.template ~/.xinitrc
Végül írja be a kívánt módosításokat az elmentett .xinitrc
fájlból.
Az LSB-vel (Linux Standard Base) való kompatibilitás érdekében a legtöbb konfigurációs fájl és inicializáló parancsfájl az xntp
névről át lett nevezve az ntp
névre. Az új fájlnevek a következők:
/etc/slp.reg.d/ntp.reg
/etc/init.d/ntp
/etc/logrotate.d/ntp
/usr/sbin/rcntp
/etc/sysconfig/ntp
A helyes funkcionalitás érdekében a GNOME-alkalmazások igénylik a fájlrendszer-változási értesítések támogatását. Csak helyi fájlrendszerek esetén telepítse a gamin csomagot (ez a javasolt módszer), vagy futtassa a FAM démont. Távoli fájlrendszerek esetén futtassa a FAM-ot mind a kiszolgálón, mint a kliensen, és nyissa meg a tűzfalat a FAM RPC-hívásainak az átengedéséhez.
A GNOME (a gnome-vfs2 és a libgda) tartalmaz egy burkolót, amelyik kiválasztja a gamin vagy fam programokat a fájlrendszer-változási értesítések biztosítására:
Ha a FAM démon nem fut, akkor a gamin a javasolt (ok: az inotify-t csak a gamin támogatja és ez helyi fájlrendszerek esetén hatékonyabb).
Ha a FAM démon fut, akkor a FAM a javasolt (ok: ha a FAM fut, akkor valószínűleg szükség van távoli értesítésre, amelyet csak a FAM támogat).
Alapértelmezés szerint a xinetd már nem indítja el a vsftpd FTP-kiszolgálót. Ez most már egy önálló démon, amelyet a YaST futásszint-szerkesztőjével lehet beállítani.
Firefox 1.5 használata esetén megváltozott az a módszer, ahogy az alkalmazások to megnyithatnak egy Firefox-példányt vagy -ablakot. Az új módszer már egy ideje elérhető volt a korábbi verziókban, ahol a viselkedést a burkoló parancsfájl valósította meg.
Ha az alkalmazás nem használja a mozilla-xremote-client vagy firefox -remote parancsokat, akkor semmit nem kell módosítani. Ellenkező esetben az új parancs egy URL megnyitásához a firefox url
, és nem számít, hogy a Firefox fut-e már vagy sem. Ha már fut, akkor egyszerűen csak követi a részben beállított viselkedést.
A parancssorból a viselkedés a firefox -new-window url
vagy firefox -new-tab url
paraméterekkel befolyásolható.