| SUSE Linux Enterprise Desktop dokumentáció III. rész - Rendszer / 20. fejezet - Nyomtatók üzemeltetése | ||||
|---|---|---|---|---|
 | 19.4. Nyelv- és országspecifikus beállítások | 20.2. Módszerek és protokollok nyomtatók csatlakoztatására |  | |
| SUSE Linux Enterprise Desktop dokumentáció III. rész - Rendszer / 20. fejezet - Nyomtatók üzemeltetése | ||||
|---|---|---|---|---|
| 19.4. Nyelv- és országspecifikus beállítások | 20.2. Módszerek és protokollok nyomtatók csatlakoztatására | | |
Tartalomjegyzék
A SUSE Linux Enterprise® sokféle nyomtató használatát támogatja; többek hálózati nyomtatókét is. A nyomtatók a YaST használatával és kézzel is beállíthatók. A nyomtatási feladatok elindításához és felügyeletéhez grafikus és parancssoros segédprogramok egyaránt rendelkezésre állnak. Ha a nyomtató nem a várakozásoknak megfelelően működik, tájékozódjon a következő részben: 20.9. szakasz - Hibaelhárítás.
A SUSE Linux Enterprise szabványos nyomtatási rendszere a CUPS. A CUPS igen felhasználóorientált. Sok esetben kompatibilis az LPRng rendszerrel, vagy minimális erőfeszítéssel adaptálható. Az LPRng-t a SUSE Linux Enterprise csak a kompatibilitás érdekében tartalmazza.
A nyomtatók csoportosíthatók csatoló szerint (például USB vagy hálózati), illetve a nyomtató által használt nyelv szerint. Egy nyomtató vásárlásakor győződjön meg róla, hogy a nyomtató a hardver által támogatott csatolóval (pl. USB vagy párhuzamos port) rendelkezik és megfelelő nyomtatónyelvet használ. A nyomtatók a nyomtatónyelv szerint az alábbi három osztályba sorolhatók:
A PostScript az a nyomtatónyelv, amelyen Unix/Linux alatt a legtöbb nyomtatási feladat elkészül és amelyet a belső nyomtatási rendszer feldolgoz. Ez a nyelv már meglehetősen régi, de nagyon hatékony. Ha a PostScript-dokumentumokat a nyomtató képes közvetlenül feldolgozni, és nem kell a nyomtatási rendszer egyéb szakaszaiban átalakítani, akkor csökken a potenciális hibaforrások száma. Mivel a PostScript-nyomtatókat komolyabb licencköltségek terhelik, ezek a nyomtatók általában drágábbak, mint a PostScript-értelmező nélküliek.
Bár ezek a nyomtatónyelvek igen régiek, továbbra is bővítik őket, hogy lefedjék a nyomtatók új funkcióit. Ismert nyomtatónyelvek esetében a nyomtatási rendszer a Ghostscript segítségével képes átalakítani a PostScript-feladatokat a megfelelő nyomtatónyelvre. Ezt a feldolgozási fázist nevezzük értelmezésnek. A legismertebb ilyen nyelv a PCL, amelyeket elsősorban HP-nyomtatók és klónjaik használnak, illetve az ESC/P, amelyet pedig az Epson-nyomtatók. Ezeket a nyomtatónyelveket általában támogatja a Linux és elfogadható minőségű nyomatot eredményeznek. A nagyon új és speciális nyomtatóknak lehetnek olyan funkciói, amelyekkel a Linux nem tud mit kezdeni, ugyanis a nyílt forráskódú fejlesztők még lehet, hogy dolgoznak e funkciók elérésén. Kivéve a HP által készített hpijs illesztőprogramokat, jelenleg egy nyomtatógyártó sem készít Linux-illesztőprogramokat és teszi azt elérhetővé a Linux-disztribútorok számára nyílt forráskódú licenc keretében. A legtöbb ilyen nyomtató a közepes árkategóriába esik.
Ezek a nyomtatók nem támogatják a szokásos nyomtatónyelvek egyikét sem. A saját, nem dokumentált nyomtatónyelvüket használják, amely a modell egy új kiadásának megjelenésekor változhat. Ezekhez a nyomtatókhoz általában csak windowsos illesztőprogramok állnak rendelkezésre. További információ: 20.9.1. szakasz - Szabványos nyomtatónyelveket nem támogató nyomtatók.
Mielőtt új nyomtatót vásárolna, forduljon az alábbi forrásokhoz és ellenőrizze, hogy milyen mértékben támogatják a megvenni szándékozott nyomtatót:
A LinuxPrinting.org nyomtatóadatbázis.
A Ghostscript weboldala.
/usr/share/doc/packages/ghostscript/catalog.devicesA mellékelt illesztőprogramok
Az online adatbázisok mindig a legfrissebb linuxos támogatási állapotot mutatják. Egy Linux-disztribúció azonban csak a gyártáskor elérhető illesztőprogramokat tudja tartalmazni. Ennek megfelelően, előfordulhat, hogy egy pillanatnyilag „teljesen támogatott” nyomtató a SUSE Linux Enterprise legutolsó kiadásának megjelenésekor még nem volt ebben az állapotban. Más szavakkal, az adatbázisok nem hajszálpontosan jelzik az állapotot, de jó közelítést adnak.
A felhasználó létrehoz egy nyomtatási feladatot. A nyomtatási feladat egyrészt a kinyomtatandó, másrészt a feladatkezelőnek szánt adatokból (például a nyomtató vagy a nyomtatási sor neve) áll. Harmadrészt, bár ez nem kötelező, a szűrőnek szánt adatokat is tartalmazhat, például nyomtatóspecifikus paramétereket.
Minden nyomtatóhoz létezik legalább egy nyomtatási sor. A nyomtatásisor-kezelő a sorban tartja a nyomtatási feladatokat egészen addig, amíg a kívánt nyomtató készen nem áll az adatok fogadására. Ha a nyomtató készen áll, akkor a nyomtatásisor-kezelő elküldi az adatokat a szűrőbe, a végeredményt pedig a nyomtatóra.
A szűrő alakítja át a felhasználó által kinyomtatni kívánt adatokat (ASCII, PostScript, PDF, JPEG stb.) nyomtatóspecifikus adatokká (PostScript, PCL, ESC/P stb). A nyomtató funkcióit a PPD-fájlok írják le. A PPD-fájlok nyomtatóspecifikus beállításokat tartalmaznak a megfelelő paraméterekkel, amelyekkel ezek a funkciók bekapcsolhatók a nyomtatón. A szűrőrendszer gondoskodik arról, hogy a felhasználó által kiválasztott paraméterek be legyenek kapcsolva.
PostScript-nyomtató használata esetén a szűrőrendszer nyomtatóspecifikus PostScript-állománnyá alakítja az adatokat. Ehhez nincs szükség nyomtatóillesztőre. Nem PostScript-nyomtató használata esetén a szűrőrendszer nyomtatóspecifikus adatokká alakítja az adatokat a Ghostscript segítségével. Ehhez szükség van a nyomtatónak megfelelő Ghostscript-illesztőprogramra. A háttérrendszer a szűrőtől megkapott adatokat továbbadja a nyomtatónak.
