Automatizált telepítésAutomatizált telepítés

Tartalomjegyzék

5.1. Egyszerű tömeges telepítés
5.2. Szabályalapú automatikus telepítés
5.3. További információk

Az AutoYaST lehetővé teszi a SUSE® Linux Enterprise egyidejű telepítését nagyszámú gépen. Az AutoYaST technológia igen nagy rugalmasságot biztosít a telepítésnek a különféle hardvereszközökhöz hangolásában. Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogyan kell előkészíteni egy egyszerű, automatizált telepítést, illetve bemutatunk egy összetettebb példahelyzetet is, eltérő hardvertípusokon és telepítési célokkal.

Egyszerű tömeges telepítésEgyszerű tömeges telepítés

[Important]Egyforma hardver

Ebben a példahelyzetben azt feltételezzük, hogy a SUSE Linux Enterprise rendszert több, teljesen egyforma hardverkonfigurációjú gépre kell telepíteni.

Az AutoYaST tömeges telepítésre felkészülés lépései:

  1. Hozzon létre egy AutoYaST-profilt, amely tartalmazza a telepítendő rendszer beállításait. Ennek leírása: 5.1.1. szakasz - AutoYaST-profil létrehozása.

  2. Határozza meg az AutoYaST-profil és a telepítési rutinoknak átadandó paraméter forrását (5.1.2. szakasz - A profil szétosztása és az autoyast paraméter meghatározása).

  3. Határozza meg a SUSE Linux Enterprise telepítési adatok forrását (5.1.3. szakasz - A telepítési adatok biztosítása).

  4. Határozza meg és állítsa be a rendszerindítás módját az automatikus telepítéshez (5.1.4. szakasz - A rendszerindítás beállítása).

  5. Adja át a parancssort a telepítési rutinoknak: vegye fel a paramétereket kézzel vagy hozzon létre egy info fájlt (5.1.5. szakasz - Az info fájl létrehozása).

  6. Indítsa el az automatikus telepítési folyamatot (5.1.6. szakasz - Az automatikus telepítés indítása és figyelése).

AutoYaST-profil létrehozásaAutoYaST-profil létrehozása

Az AutoYaST-profil írja le az AutoYaST számára, hogy mit is kell telepíteni, illetve hogyan kell a telepített rendszert beállítani, hogy a végeredmény egy tökéletesen használható rendszer legyen. Ez többféleképpen is létrehozható:

  • Egy frissen telepített referenciagép klónozásával készíthető egy sor teljesen azonos gép

  • Az AutoYaST grafikus felületén létrehozhatók és módosíthatók az igényeknek megfelelő profilok

  • Egy XML-szerkesztővel nulláról is lehet készíteni profilokat

Egy friss referenciatelepítés klónozása:

  1. Hajtson végre egy normál telepítést.

  2. A hardverkonfiguráció befejezése és a kiadási megjegyzések elolvasása után jelölje meg a Rendszer másolása az AutoYaST számára pontot, ha alapértelmezésben nem lenne megjelölve. Ennek hatására létrejön egy azonnal használható profil a /root/autoinst.xml fájlban, amelynek használatával az adott telepített rendszer pontos másolatai állíthatók elő.

Ha az AutoYaST grafikus felületén kíván létrehozni egy profilt egy meglévő rendszerkonfigurációból és módosítani a saját igényeknek megfelelően:

  1. root felhasználóként indítsa el a YaST-ot,.

  2. Válassza ki a Vegyes+Automatikus telepítés modult a grafikus AutoYaST felület indításához.

  3. Válassza ki az Eszközök+Referencia vezérlőfájl létrehozása menüpontot, hogy felkészítse az AutoYaSTot az aktuális rendszerkonfiguráció egy AutoYaST-profilba mentéséhez.

  4. Az alapértelmezett erőforrásokon túl, mint a rendszertöltő, a particionálás és a telepített szoftverek, a rendszer egyéb tulajdonságai is rögzíthetők a profilban a Referencia vezérlőfájl létrehozása megfelelő pontjaiban.

  5. Kattintson a Létrehozás gombra, hogy a YaST begyűjtse a rendszerinformációkat és kiírja az új profilba.

  6. A folytatáshoz válassza az alábbi lehetőségek egyikét:

    • Ha a profil kész és megfelel az igényeinek, akkor válassza ki a Fájl+Mentés másként menüpontot és adjon meg egy fájlnevet (például autoinst.xml).

    • Módosítsa a referenciaprofilt: válassza ki a baloldali fanézetből a megfelelő konfigurációs szempontot (például „Hardver/nyomtató”) és kattintson a Beállítás gombra. Elindul a megfelelő YaST-modul, de a beállítások nem a rendszeren módosulnak, hanem kiíródnak a AutoYaST-profilba. Ha kész, válassza ki a Fájl+Mentés másként menüpontot és adjon meg egy nevet a profilnak.

  7. Lépjen ki az AutoYaST-modulból a Fájl+Kilépés paranccsal.

5.1. ábra - AutoYaST-profil szerkesztése az AutoYaST felületen

AutoYaST-profil szerkesztése az AutoYaST felületen

A profil szétosztása és az autoyast paraméter meghatározásaA profil szétosztása és az autoyast paraméter meghatározása

Az AutoYaST-profil többféle módon is szétosztható. A profiladatok szétosztására használt protokolltól függően más-más AutoYaST paraméterekkel lehet tudatni a kliensen futó telepítési rutinokkal a profil helyét. A profil helye átadható a telepítési rutinoknak a rendszerindítási promptnál, vagy a rendszerindításkor betöltött info fájllal. A következő lehetőségek használhatók:

Profil helye

Paraméter

Leírás

Fájl

autoyast=file://elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt a megadott elérési úton keresik (relatívan kell megadni a forrás gyökérkönyvtárához képest – file:///autoinst.xml, ha a CD legfelső könyvtárában van).

Eszköz

autoyast=device://elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt egy tárolóeszközön keresik. Csak az eszköz nevét kell megadni – a /dev/sda1 nem helyes, csak annyit kell megadni, hogy sda1.

Hajlékonylemez

autoyast=floppy://elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt a hajlékonylemez-meghajtóban található hajlékonylemezen keresik. Ez a beállítás akkor különösen hasznos, ha a rendszert CD-ről akarja indítani.

Ha a vezérlőfájlt nem sikerül kiolvasni a hajlékonylemezről, akkor az AutoYaST automatikusan végignézi a géphez csatlakozó USB-eszközöket is.

USB- (flash-) lemez

autoyast=usb://elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt egy USB-n csatolt eszközön keresik.

NFS

autoyast=nfs://kiszolgáló/elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt egy NFS-kiszolgálón keresik.

HTTP

autoyast=http://kiszolgáló/elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt egy HTTP-kiszolgálón keresik.

HTTPS

autoyast=https://kiszolgáló/elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt egy HTTPS-kiszolgálón keresik.

TFTP

autoyast=tftp://kiszolgáló/elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt egy TFTP-kiszolgálón keresik.

FTP

autoyast=ftp://kiszolgáló/elérési_út

Ennek hatására a telepítési rutinok a vezérlőfájlt egy FTP-kiszolgálón keresik.

A kiszolgáló és az elérési_út paraméterek helyére a konkrét telepítésnek megfelelő értékeket kell írni.

Az AutoYaST része egy olyan funkció, amely képes egyes profilokat a kliens MAC-címéhez rendelni. Anélkül, hogy módosítani kellene az autoyast= paramétert, ugyanazt a rendszert több különböző géppéldányra is lehet telepíteni, eltérő profilokat használva.

Ez a következő módon történik:

  1. Hozzon létre különböző profilokat úgy, hogy a kliens MAC-címe legyen a fájlnév, és helyezze el őket az AutoYaST-profilokat tároló HTTP-kiszolgálón.

  2. Hagyja ki a fájlnév pontos elérési útját az autoyast= paraméter megadásokból. Például:

    autoyast=http://192.0.2.91/
  3. Indítsa el az automatikus telepítést.

A YaST a következő módon kísérli meg a profil helyének a meghatározását:

  1. A YaST először a saját IP-címét (hexadecimálisan, nagybetűsen) megadva keresi a profilt, tehát például a 192.0.2.91 cím esetében a C000025B hexa értékkel.

  2. Ha a fájl nem található, a YaST eltávolít egy hexa számjegyet, majd újra próbálkozik. Ezt a műveletet nyolcszor próbálja egymás után, amíg meg nem találja a megfelelő nevű fájlt.

  3. Ha ekkor sem találja, akkor egy olyan fájlt keres, amelynek a neve a kliens MAC-címe. A példában a kliens MAC-címe 0080C8F6484C.

  4. Ha a MAC-címmel elnevezett fájl sem található, akkor a YaST egy (kisbetűs) default nevű fájlt keres. Egy példa arra, hogy az YaST milyen címeken keresi sorban az AutoYaST-profilt:

    C000025B 
    C000025 
    C00002 
    C0000 
    C000 
    C00 
    C0 
    C 
    0080C8F6484C 
    default
         

A telepítési adatok biztosításaA telepítési adatok biztosítása

A telepítési adatok biztosíthatók a termék CD-inek vagy DVD-inek használatával, de egy hálózati telepítési forrásból is. Ha a termék CD-it használja telepítési forrásként, akkor szükség van a kliens fizikai elérésére, hiszen a rendszerindítási folyamatot kézzel kell aktiválni és a CD-ket cserélgetni is kell.

Ha a telepítési forrásokat a hálózaton keresztül kívánja biztosítani, akkor állítson be egy hálózati telepítési kiszolgálót (HTTP, NFS, FTP) a leírt módon (4.2.1. szakasz - Telepítési kiszolgáló beállítása a YaST segítségével). A kiszolgáló helyét az info fájllal adja meg a telepítési rutinoknak.

A rendszerindítás beállításaA rendszerindítás beállítása

A kliens többféle módon is elindítható:

Hálózati rendszerindítás

Csakúgy, mint egy normál távoli telepítés, az automatikus telepítés is kezdeményezhető Wake on LAN (WOL) és PXE segítségével. A rendszerkép és a vezérlőfájl beolvasható TFTP-vel, a telepítési források meg bármely hálózati telepítési kiszolgálón lehetnek.

Indítható CD-ROM

Használhatók az eredeti SUSE Linux Enterprise adathordozók is a rendszer indításához az automatikus telepítés során, a vezérlőfájl pedig beolvasható akár egy hálózati helyről, akár egy hajlékonylemezről. Alternatív megoldásként készíthet egyéni CD-ket is, amelyeken egyszerre rajta van a telepítési forrás és az AutoYaST-profil.

Az alábbi részekben áttekintjük a hálózati rendszerindítás, illetve a CD-ről történő rendszerindítás eljárásait.

Felkészülés a hálózati rendszerindításraFelkészülés a hálózati rendszerindításra

A Wake on LAN, PXE és TFTP protokollok segítségével történő hálózati rendszerindítás leírása: 4.1.3. szakasz - Távoli telepítés VNC-n keresztül – PXE-s rendszerindítás és Wake-on-LAN. Ahhoz, hogy az ott bemutatott beállítások az automatikus telepítéshez is használhatók legyenek, módosítani kell a bemutatott PXE Linux konfigurációs fájlon (/srv/tftp/pxelinux.cfg/default), hogy az tartalmazza az AutoYaST-profil helyére mutató autoyast paramétert is. Egy szokásos telepítés bejegyzése például így nézhet ki:

default linux 

# default label linux 
    kernel linux append initrd=initrd ramdisk_size=65536 insmod=e100 \
    install=http://192.168.0.22/install/suse-enterprise/ 
	  
	

Ugyanez az automatikus telepítés esetén valahogy így kell, hogy kinézzen:

default linux 

# default label linux 
    kernel linux append initrd=initrd ramdisk_size=65536 insmod=e100 \
    install=http://192.168.0.22/install/suse-enterprise/ \
    autoyast=nfs://192.168.0.23/profiles/autoinst.xml
	

A példában használt IP-címeket és elérési utakat természetesen cserélje ki a saját rendszerében használt értékekre.

Felkészülés a CD-ről történő rendszerindításraFelkészülés a CD-ről történő rendszerindításra

Többféle szerepet is játszhat a CD-ről történő rendszerindítás az AutoYaST telepítések során. Az alábbi lehetőségek közül választhat:

A rendszer indítása a SUSE Linux Enterprise adathordozóról, a profil lekérése a hálózatról

Akkor használja ezt a megközelítést, ha nem oldható meg a teljes mértékben hálózati telepítés (például mert a hardver nem támogatja a PXE-t) és a folyamat túlnyomó részében van fizikai hozzáférés a telepített rendszerhez.

Amire szükség lesz:

  • A SUSE Linux Enterprise adathordozó

  • Egy hálózati kiszolgáló, amely a profiladatokat biztosítja (részletek: 5.1.2. szakasz - A profil szétosztása és az autoyast paraméter meghatározása)

  • Egy hajlékonylemez az info fájllal, amelyik jelzi a telepítési rutinoknak, hol található a profil

    vagy

    Hozzáférés a telepített rendszer rendszerindítási parancssorához, ahol kézzel be lehet írni az autoyast= paramétert

A rendszer indítása a SUSE Linux Enterprise adathordozóról, a profil hajlékonylemezről beolvasása

Akkor használja ezt a megközelítést, ha nem oldható meg a teljes mértékben hálózati telepítés. Szükség van a célgép fizikai elérésére telepítés közben, illetve a második esetben a profil helyének beírására a rendszerindítási parancssorban. Mindkét esetben, a telepítés méretétől függően szükség lehet az adathordozó cseréjére.

Amire szükség lesz:

  • A SUSE Linux Enterprise adathordozó

  • Egy hajlékonylemez a profillal és az info fájllal

    vagy

    Hozzáférés a célgép rendszerindítási parancssorához az autoyast= paraméter kézzel beírásához

Rendszerindítás és telepítés egyedi adathordozóról, a profil lekérése az adathordozóról

Ha csak néhány szoftvercsomagot kell telepíteni, relatíve alacsony számú gépre, akkor jó ötlet lehet készíteni egy egyéni CD-t, amelyik egyszerre tartalmazza a telepítési adatokat és magát a profilt (különösen akkor, ha a telepítés során nem érhető el a hálózat).

Az info fájl létrehozásaAz info fájl létrehozása

A célgép telepítési rutinjai számára jelezni kell az AutoYaST-keretrendszer különböző komponenseit. Ehhez készíteni kell egy parancsot, amely az AutoYaST-komponensek és a telepítési források eléréséhez, illetve a telepítési folyamatok vezérléséhez szükséges összes paramétert tartalmazza.

Ez megoldható úgy is, ha a telepített rendszer rendszerindítási parancssorába kézzel beírja ezeket a paramétereket, vagy pedig meg kell adni egy info nevű fájlt, amelyet a telepítési rutinok (linuxrc) beolvasnak. Az előbbihez szükség van a telepített kliens fizikai elérésére, ami miatt nagyon nagy környezetekben ez nem igazán megfelelő módszer. A második módszer használata esetén az info fájl felmásolható egy olyan adathordozóra, amelyet előkészítés után be lehet helyezni a kliensek meghajtóiba, még az automatikus telepítés előtt. Alternatív megoldásként indítható a rendszer PXE-vel is, és a linuxrc-paramétereket meg lehet adni a pxelinux.cfg/default fájlban (lásd: 5.1.4.1. szakasz - Felkészülés a hálózati rendszerindításra).

A linuxrc jellemzően az alábbi paramétereket igényli. További információ az AutoYaST-csomagnak az /usr/share/doc/packages/autoyast helyen található dokumentációban olvasható.

[Important]A paraméterek és értékek elválasztása

Amikor átad paramétereket a linuxrc-nek a rendszerindítási parancssorban, az = karakterrel válassza el a paramétereket és az értékeiket. Az info fájl használata esetén a paramétereket és az értékeket a : karakterrel kell elválasztani.

Kulcsszó

Érték

netdevice

A hálózati telepítéshez (a BOOTP/DHCP-kérésekhez) használt hálózati eszköz. Csak akkor kell megadni, ha több hálózati eszköz is rendelkezésre áll.

hostip

Ha üres, akkor a kliens BOOTP-kérést küld. Ha nem üres, akkor a kliens a megadott értékre lesz beállítva.

netmask

Alhálózati maszk.

gateway

Átjáró.

nameserver

Névkiszolgáló.

autoyast

Az automatikus telepítéshez használt vezérlőfájl helye, például autoyast=http://192.168.2.1/profiles/.

install

A telepítési forrás helye, például install=nfs://192.168.2.1/CDs/.

vnc

Ha 1 értékre van állítva, akkor engedélyezi a VNC-n keresztüli, távolról vezérelt telepítést.

vncpassword

A VNC-hez használt jelszó.

usessh

Ha 1, értékre van állítva, akkor engedélyezi az SSH-n keresztüli, távolról vezérelt telepítést.

Ha az automatikus telepítési szituáció során DHCP-vel vannak beállítva a kliensek, hálózati telepítési forrást használ és a telepítés folyamatát VNC-n kívánja követni, akkor az info fájl így kell, hogy kinézzen:

autoyast:profile_source install:install_source vnc:1 vncpassword:some_password

Ha telepítéskor inkább egy statikusan beállított hálózatot kíván használni, akkor az info fájl így néz ki:

autoyast:profile_source \
install:install_source \ 
hostip:some_ip \ 
netmask:some_netmask \ 
gateway:some_gateway

A \ karakterek azt jelzik, hogy az olvashatóság kedvéért megtörtük a sorokat. Minden paramétert valójában egyetlen hosszú karaktersorozatként kell megadni.

Az info adatokat többféle módon is elérhetővé lehet tenni a linuxrc számára:

  • A kliens hajlékonylemez-meghajtójában a telepítéskor megtalálható hajlékonylemez gyökérkönyvtárában lévő fájlként.

  • Az egyéni telepítési adathordozóról vagy PXE-n keresztül történő rendszerindításkor a rendszer indításához használt kezdeti memóriaeszköz gyökérkönyvtárában lévő fájlként.

  • Az AutoYaST-profil részeként. Ebben az esetben az AutoYaST fájlt info néven kell elmenteni, hogy a linuxrc feldolgozhassa. Lássunk egy példát erre a megközelítésre.

A linuxrc egy karaktersorozatot (start_linuxrc_conf) keres a profilban, amely a fájl elejét jelzi. Ha megtalálja, akkor feldolgozza az e karaktersorozat és az end_linuxrc_conf karaktersorozat között található tartalmat. A profilban tárolt paraméterek:

....
  <install>
....
    <init>
      <info_file>
<![CDATA[
#
# Don't remove the following line:
# start_linuxrc_conf
#
install: nfs:server/path
vnc: 1
vncpassword: test
autoyast: file:///info

# end_linuxrc_conf
# Do not remove the above comment
#
]]>

      </info_file>
    </init>
......
  </install>
....

A linuxrc betölti a hagyományos info fájl helyett a rendszerindítási paramétereket tartalmazó profilt. Az install: paraméter mutat a telepítési források helyére. A vnc és vncpassword paraméterek jelzik, ha VNC-vel kívánja figyelni a telepítés folyamatát. Az autoyast paraméter jelzi a linuxrc számára, hogy az info fájlt AutoYaST-profilként kell kezelni.

Az automatikus telepítés indítása és figyeléseAz automatikus telepítés indítása és figyelése

Miután előkészítette az infrastruktúrát a fentieknek megfelelően (profil, telepítési forrás és info fájl), elvileg semmi akadálya az automatikus telepítés indításának. A kiválasztott rendszerindítási módszertől és a folyamat figyelésétől függően szükség lehet a kliens fizikai elérésére:

  • Ha a kliensrendszer bármiféle fizikai adathordozóról indul, akár a termék gyári adathordozójáról, akár egyéni CD-kről, ezeket be kell helyezni a kliens meghajtójába.

  • Ha a klienset nem lehet Wake on LAN segítségével elindítani, akkor legalább a bekapcsolásig ott kell lenni mellette.

  • Ha nem állított be távolról vezérelt automatikus telepítést, akkor az AutoYaST a grafikus visszajelzéseit a klienshez csatlakoztatott képernyőre küldi, vagy képernyő nélküli kliens esetén a soros konzolra.

A távolról vezérelt automatikus telepítés bekapcsolásához használja a VNC vagy SSH paramétereit (5.1.5. szakasz - Az info fájl létrehozása) és csatlakozzon a kliensre egy másik gépről (4.5. szakasz - A telepítési folyamat figyelése).