Az alábbi részben az AutoYaST használatával történő szabályalapú telepítés alapelveit mutatjuk be, valamint egy példahelyzetet, amelyben egyedi automatikus telepítési beállítás készül.
A szabályalapú AutoYaST-telepítés lehetővé teszi a heterogén hardverkörnyezetekben való működést:
Többféle gyártótól származik-e a telephelyen a hardver?
Eltérők-e a gépek hardverkonfigurációi (például más-más eszközök vannak bennük, vagy eltér a memória és a merevlemezek mérete)?
Tervezi-e az eltérő tartományokba történő telepítést és van-e szükség, hogy ezek között különbséget tegyünk?
A szabályalapú automatikus telepítés lényegében arról szól, hogy egy heterogén helyzetben több profil összeolvasztásával készül egy egyedi profil. Minden egyes szabály a telepítés egy adott, különálló jellegzetességét (például a lemezméretet) írja le, és jelzi az AutoYaST-nak, hogy a szabály teljesülése esetén melyik profilt kell használni. A telepítés különféle jellemzőit leíró több szabályból együttesen egy AutoYaST rules.xml
fájl készül. A szabálycsomagot feldolgozza az AutoYaST és előállítja belőle a végső profilt úgy, hogy az AutoYaST-szabályoknak megfelelő részprofilokat összeolvasztja eggyé. Az eljárás illusztrálása: 5.2.2. szakasz - Példahelyzet szabályalapú automatikus telepítéshez.
A szabályalapú AutoYaST igen nagy rugalmasságot biztosít a SUSE Linux Enterprise-telepítések tervezésében és végrehajtásában. Amit megtehet:
Létrehozhat szabályokat az AutoYaST előre meghatározott rendszerjellemzőihez
Több rendszerjellemző (például lemezméret vagy kernel-architektúra) összekapcsolható egy szabállyá logikai operátorok segítségével
Egyedi szabályok készíthetők parancsfájlok futtatásával és a kimenetük átadásával az AutoYaST-keretrendszernek. Egyedi szabályokból legfeljebb öt lehet.
További információ a szabályok készítésével és az AutoYaST-on belüli használatával kapcsolatban a csomag dokumentációjában |
Felkészülés egy szabályalapú, tömeges AutoYaST-telepítésre:
Hozza létre a heterogén rendszerek telepítési adatait tartalmazó AutoYaST-profilokat (5.1.1. szakasz - AutoYaST-profil létrehozása).
Definiáljon a rendszer hardverbeállítási jellemzőiről szóló szabályokat (5.2.2. szakasz - Példahelyzet szabályalapú automatikus telepítéshez).
Határozza meg az AutoYaST-profil és a telepítési rutinoknak átadandó paraméter forrását (5.1.2. szakasz - A profil szétosztása és az autoyast paraméter meghatározása).
Határozza meg a SUSE Linux Enterprise telepítési adatok forrását (5.1.3. szakasz - A telepítési adatok biztosítása).
Adja át a parancssort a telepítési rutinoknak: vegye fel a paramétereket kézzel vagy hozzon létre egy info
fájlt (5.1.5. szakasz - Az info
fájl létrehozása).
Határozza meg és állítsa be a rendszerindítás módját az automatikus telepítéshez (5.1.4. szakasz - A rendszerindítás beállítása).
Indítsa el az automatikus telepítési folyamatot (5.1.6. szakasz - Az automatikus telepítés indítása és figyelése).
Annak megértéséhez, hogyan is készülnek a szabályok, vegyük a következő példát (5.2. ábra - AutoYaST szabályok). Az AutoYaST egy futtatása a következő rendszert telepíti:
Ezen a gépen csak egy minimális rendszer fut, asztali környezet nélkül, korlátozott számú szoftvercsomaggal.
Ezekre a gépekre kell asztali környezet és egy sor fejlesztői szoftver.
Ezekre a gépekre is kell asztali környezet, valamint egy sor speciális alkalmazás, például irodai és naptárkezelő szoftver.
Első lépésként a leírt módszerek (5.1.1. szakasz - AutoYaST-profil létrehozása) valamelyikével készítse el a használni kívánt profilokat. A jelen példában készüljön el egy print.xml
, egy engineering.xml
és egy sales.xml
nevű fájl.
Második lépésként hozzon létre szabályokat, amelyek megkülönböztetik a háromféle hardvertípust és meghatározzák, hogy az AutoYaST melyik profilt használja. Használjon például a következőhöz hasonló algoritmust a szabályok beállításához:
A gép IP-címe
? Akkor ez lesz a nyomtatási kiszolgáló.Van a gépben PCMCIA-hardver és Intel-lapkakészlet található benne? Akkor ez egy Intel-noteszgép, és erre az értékesítési osztály szoftverei kerüljenek.
Ha a fentiek egyike sem igaz, akkor tekintsük a gépet fejlesztői munkaállomásnak és ennek megfelelően konfiguráljuk.
Durván felvázolva ez az alábbihoz hasonló tartalmú rules.xml
fájlt eredményez:
<?xml version="1.0"?> <!DOCTYPE autoinstall SYSTEM "/usr/share/autoinstall/dtd/rules.dtd"> <autoinstall xmlns="http://www.suse.com/1.0/yast2ns" xmlns:config="http://www.suse.com/1.0/configns"> <rules config:type="list"> <rule> <hostaddress> <match>192.168.27.11</match> <match_type>exact</match_type> </hostaddress> <result> <profile>print.xml</profile> <continue config:type="boolean">false</continue> </result> </rule> <rule> <haspcmcia> <match>1</match> <match_type>exact</match_type> </haspcmcia> <custom1> <script> if grep -i intel /proc/cpuinfo > /dev/null; then echo -n "intel" else echo -n "non_intel" fi; </script> <match>*</match> <match_type>exact</match_type> </custom1> <result> <profile>sales.xml</profile> <continue config:type="boolean">false</continue> </result> <operator>and</operator> </rule> <rule> <haspcmcia> <match>0</match> <match_type>exact</match_type> </haspcmcia> <result> <profile>engineering.xml</profile> <continue config:type="boolean">false</continue> </result> </rule> </rules> </autoinstall>
A szabályfájl szétosztásakor ügyeljen arra, hogy a rules
könyvtárnak az autoyast=
URL-ben megadott protokoll
:kiszolgáló_IP_címe
/profiles/profiles
könyvtár alatt kell lennie. Az AutoYaST a rules
alkönyvtárban keresi a rules.xml
nevű fájlt, amelyet betölt és ez alapján egyesíti a szabályfájlban megadott profilokat.
Az automatikus telepítési eljárás maradéka a szokásos módon történik.