SUSE Linux Enterprise Desktop dokumentáció III. rész - Rendszer / 23. fejezet - Az X Window rendszer
	22.5. További információk		23.2. Betűkészletek telepítése és beállítása

Az X Window rendszerAz X Window rendszer

Tartalomjegyzék

23.1. Az X Window rendszer kézi beállítása
23.2. Betűkészletek telepítése és beállítása
23.3. További információk

Az X Window rendszer (X11) a grafikus felhasználói felületek de facto szabványa UNIX alatt. Az X egy hálózatos rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az egyik gépen elindított alkalmazások megjelenítésre kerüljenek egy tetszőleges hálózaton (LAN vagy Internet) keresztül csatlakoztatott másik gépen. Ez a fejezet az X Window rendszer beállítását és optimalizálási lehetőségeit, valamint a betűkészletek SUSE Linux Enterprise® alatti használatával kapcsolatos háttérinformációkat írja le.

Az X Window rendszer kézi beállításaAz X Window rendszer kézi beállítása

Alapértelmezés szerint az X Window rendszer beállítása a SaX2 felületen történik (8.15. szakasz - SaX2). A beállítás azonban történhet a konfigurációs fájlok kézi módosításával is.

	A hibás X-konfiguráció tönkreteheti a hardvert
Az X Window rendszer beállításánál legyen nagyon körültekintő. Sose indítsa el az X Window rendszert addig, amíg a beállítást be nem fejezte. Egy rosszul beállított rendszer javíthatatlan hibát okozhat a hardverben (ez különösen a rögzített frekvenciás monitorokra érvényes). A könyv és a SUSE Linux Enterprise szerzői nem vállalnak felelősséget a hibáért. Az itt leírtakat gondosan megvizsgáltuk, de ez nem garantálja, hogy az összes itt megjelenített eljárás helyes és nem károsítja a hardvert.

A hibás X-konfiguráció tönkreteheti a hardvert

Az X Window rendszer beállításánál legyen nagyon körültekintő. Sose indítsa el az X Window rendszert addig, amíg a beállítást be nem fejezte. Egy rosszul beállított rendszer javíthatatlan hibát okozhat a hardverben (ez különösen a rögzített frekvenciás monitorokra érvényes). A könyv és a SUSE Linux Enterprise szerzői nem vállalnak felelősséget a hibáért. Az itt leírtakat gondosan megvizsgáltuk, de ez nem garantálja, hogy az összes itt megjelenített eljárás helyes és nem károsítja a hardvert.

A sax2 program létrehozza az /etc/X11/xorg.conf fájlt. Ez az X Window rendszer elsődleges konfigurációs fájlja. Itt található meg a grafikus kártyával, egérrel és monitorral kapcsolatos összes beállítás.

	Az X -configure használata
Az X -configure paranccsal lehet beállítani az X rendszert, ha a SUSE Linux Enterprise SaX2 segédprogramjával nem sikerült. Ha a rendszerben egyedi, csak bináris (formában létező) illesztőprogramokat kell használni, akkor az X -configure parancs nem fog működni.

Az alábbi bekezdések az /etc/X11/xorg.conf konfigurációs fájl szerkezetét írják le. Több szakaszból (section) áll, amelyek mindegyike a beállítás egy adott szempontjával foglalkozik. Minden szakasz a Section <megnevezés> kulcsszóval kezdődik és az EndSection kulcsszóval fejeződik be. Az alábbi konvenció minden szakaszra érvényes:

Section "designation"
  entry 1
  entry 2
  entry n
EndSection

A szakasztípusok listája: 23.1. táblázat - Az /etc/X11/xorg.conf szakaszai.

23.1. táblázat - Az /etc/X11/xorg.conf szakaszai

Típus	Jelentés
`Fájlok`	Ez a szakasz a betűkészletek és az RGB színtáblázat által használt elérési utakat írja le.
`ServerFlags`	A kiszolgáló viselkedését befolyásoló általános kapcsolók.
`Module`	A kiszolgáló által betöltendő modulok listája.
`InputDevice`	A beviteli eszközök, mint például a billentyűzetek és speciális beviteli eszközök (touchpad, botkormányok, stb.), ebben a szakaszban kerülnek beállításra. A szakasz fontos paraméterei a `Driver`, valamint a `Protocol` és `Device` elemeket megadó beállítások. A számítógéphez csatlakoztatott minden készülékhez jellemzően egy `InputDevice` szakasz tartozik.
`Monitor`	A rendszer által használt monitor. A szakasz fontos elemei az `Identifier` (azonosító), amelyre később a `Screen` definícióban hivatkozunk, a frissítési sebesség (`VertRefresh`), valamint a szinkronizációs frekvenciakorlátok (`HorizSync` és `VertRefresh`). A beállítások MHz, kHz és Hz mértékegységekben vannak megadva. Normális esetben a kiszolgáló visszautasít minden modeline beállítást, amely nem felel meg a monitor specifikációjának. Ez megakadályozza, hogy a monitorra véletlenül túl nagy frekvencia kerüljön.
`Modes`	Az adott képernyőfelbontások modeline paraméterei. Ezek a paraméterek a SaX2 segítségével kiszámíthatók a felhasználó által megadott értékek alapján és az esetek többségében nem kell módosítani őket. Itt lehet beállítani, ha például egy rözített frekvenciájú monitort kíván csatlakoztatni. Az egyedi számértékek jelentésével kapcsolatos részleteket az `/usr/share/doc/howto/en/html/XFree86-Video-Timings-HOWTO` HOWTO fájl tartalmazza (a `howtoenh` csomag része).
`Device`	Ez a szakasz egy adott grafikus kártyát ír le. Erre a leíró nevével hivatkozunk.
`Screen`	Ez a szakasz egy `Monitor` és egy `Device` szakaszt egyesít az X.Org összes szükséges beállításának kialakítása érdekében. A `Display` szakaszban adja meg a képernyőhöz használt virtuális képernyő méretét (`Virtual`), a `ViewPort` és a `Modes` elemet.
`ServerLayout`	Ez a szakasz egy egy- vagy többképernyős beállítás elrendezését adja meg. Ez a szakasz összeköti a beviteli eszközöket `InputDevice` és a megjelenítő eszközöket `Screen`.
`DRI`	A Direct Rendering Infrastructure (közvetlen renderelési infrastruktúra, DRI) információit írja le.

A Monitor, Device és Screen részletesebb leírása alább látható. A többi szakasszal kapcsolatos információ az X.Org és xorg.conf kézikönyvoldalán található.

Az xorg.conf fájlban több különböző Monitor és Device szakasz is lehet. Még akár több Screen szakasz is megadható. A ServerLayout szakasz határozza meg, hogy melyik lesz ténylegesen alkalmazva.

A Screen szakaszA Screen szakasz

Először tekintsük meg közelebbről a Screen szakaszt, amely egy Monitor és Device szakaszt egyesít, és meghatározza a használandó felbontást és színmélységet. A Screen szakasz az alábbihoz hasonló lehet: 23.1. példa - Az /etc/X11/xorg.conf fájl Screen szakasza.

23.1. példa - Az /etc/X11/xorg.conf fájl Screen szakasza

Section "Screen"
  DefaultDepth  16
  SubSection "Display"
    Depth       16
    Modes       "1152x864" "1024x768" "800x600"
    Virtual     1152x864
  EndSubSection
  SubSection "Display"
    Depth       24
    Modes       "1280x1024"
  EndSubSection
  SubSection "Display"
    Depth       32
    Modes "640x480"
  EndSubSection
  SubSection "Display"
    Depth        8
    Modes       "1280x1024"
  EndSubSection
  Device        "Device[0]"
  Identifier    "Screen[0]"
  Monitor       "Monitor[0]"
EndSection

	A `Section` jelzi a szakasztípust, amely jelen esetben `Screen`.
	A `DefaultDepth` beállítás határozza meg az alapértelmezés szerint használt színmélységet, kivéve, ha kifejezetten egy adott színmélységgel lett elindítva az X kiszolgáló.
	Minden színmélységhez különböző `Display` alszakaszokat lehet meghatározni.
	A `Depth` határozza meg, hogy a jelen `Display` beállításokhoz melyik színmélység tartozzon. A lehetséges értékek a `8`, `15`, `16`, `24`, és `32`, bár nem az összes X kiszolgálómodul és felbontás támogatja ezeket az értékeket.
	A `Modes` szakasz a lehetséges képernyőfelbontások listáját tartalmazza. Ezt a listát az X kiszolgáló balról jobbra haladva ellenőrzi. Az X kiszolgáló minden egyes felbontáshoz egy megfelelő `Modeline` sort keres a `Modes` szakaszban. A `Modeline` a monitor és a grafikus kártya képességétől függ. A `Monitor` beállítások határozzák meg az eredményül kapott `Modeline` elemet. Az első megtalált felbontás az `Alapértelmezett mód`. A Ctrl-Alt-szürke + billentyűkombináció segítségével lehet átváltani a lista jobboldali következő felbontására. A Ctrl-Alt-szürke – billentyűkombinációval pedig az előzőre (balra) lehet visszaváltani. Ez lehetővé teszi a felbontás módosítását az X futása közben is.
	A `Display` alszakasz utolsó sorában lévő `Depth 16` a virtuális képernyő méretére utal. A virtuális képernyő maximális lehetséges mérete a grafikus kártyán telepített memória mennyiségétől és a kívánt színmélységtől, nem pedig a monitor maximális felbontásától függ. Ha kihagyja ezt a sort, akkor a virtuális felbontás a fizikai felbontással lesz egyenlő. Mivel a modern grafikus kártyák nagy mennyiségű videomemóriával rendelkeznek, nagyon nagy virtuális asztali rendszerek hozhatók létre. Elképzelhető azonban, hogy a 3D-funkció a továbbiakban nem használható, ha a videomemória nagy része egy virtuális asztalhoz kerül felhasználásra. Ha a kártya 16 MB video RAM-mal rendelkezik, akkor a virtuális képernyő 8 bites színmélységben akár 4096x4096 pixel is lehet. Különösen gyorsított kártyák esetén nem ajánlatos a teljes memóriát a virtuális képernyőhöz használni, mivel a kártyán lévő memóriába számos betűkészlet és grafikus gyorsítótár is kerül.
	Az `Identifier` sor (itt `Screen[0]`) egy meghatározott nevet ad a szakasznak, amellyel egyedi módon lehet rá hivatkozni a következő `ServerLayout` szakaszban. A `Device` és `Monitor` sor a definícióhoz tartozó grafikus kártyát és monitort adja meg. Ezek csak hivatkozások a `Device` és `Monitor` szakaszokra a megfelelő névvel vagy azonosítókkal. E szakaszok részletes leírása alább látható.

A Device szakaszA Device szakasz

A Device szakasz egy adott grafikus kártyát ír le. Az xorg.conf fájlban tetszőleges számú eszköz bejegyzése adható meg, amelyek neve az Identifier kulcsszóval van megkülönböztetve. Az alapszabály az, hogy ha egynél több grafikus kártya van telepítve, akkor a szakaszok egyszerűen sorban kerülnek számozásra. Az első neve Device[0], a másodiké Device[1] és így tovább. Az alábbi fájl a számítógép Device szakaszának kivonatát jeleníti meg egy Matrox Millennium PCI grafikus kártyával (ahogy a SaX2 beállította):

Section "Device"
  BoardName     "MGA2064W"
  BusID         "0:19:0"
  Driver        "mga"
  Identifier    "Device[0]"
  VendorName    "Matrox"
  Option        "sw_cursor"
EndSection

A BusID a PCI vagy AGP kártyahelyre utal, amelyikbe a videokártya be van helyezve. Ez az lspci parancs által megjelenített azonosítónak felel meg. Az X kiszolgáló a részleteket decimális formában igényli, de az lspci ezeket hexadecimális formában jeleníti meg. A BusID értékét a SaX2 automatikusan felismeri.

A Driver értékét a SaX2 automatikusan állítja be, ez adja meg, hogy a videokártyához melyik illesztőprogramot használja a rendszer. Ha a kártya egy Matrox Millennium, akkor az illesztőprogram neve mga. Az X kiszolgáló ezután a drivers alkönyvtárban lévő Files szakaszban megadott ModulePath elemben keres. Szokásos telepítés esetén ez a könyvtár az /usr/X11R6/lib/modules/drivers vagy az /usr/X11R6/lib64/modules/driversdirectory. A _drv.o hozzáadásra kerül a névhez, így az mga illesztőprogram esetén az mga_drv.o illesztőprogramfájl töltődik be.

Az X kiszolgáló vagy az illesztőprogram viselkedése további opciók segítségével befolyásolható. Példa erre a Device szakasz sw_cursor beállítása. Ez letiltja a hardveres egérkurzort és az egérkurzort szoftver segítségével rajzolja ki. Az illesztőprogram-modultól függően különböző lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek az illesztőprogram-modulok leírásaiban találhatók, az /usr/share/doc/csomag_neve könyvtárban. Általánosan érvényes beállítások a kézikönyvoldalakon is találhatók (man xorg.conf, man X.Org és man 4 chips).

Ha a videokártyának több videocsatlakozója is van, akkor az egy kártya különböző eszközeit be lehet állítani úgy, hogy egyetlen (nagy) nézetet biztosítsanak. A grafikus illesztő ilyen beállításához használja a SaX2 segédprogramot.

A Monitor és a Modes szakaszA Monitor és a Modes szakasz

A Device szakaszhoz hasonlóan a Monitor és Modes szakaszok egy-egy monitort írnak le. Az /etc/X11/xorg.conf konfigurációs fájl tetszőleges számú Monitor szakaszt tartalmazhat. A Monitor szakasz a Modes szakaszra hivatkozik a UseModes sorral, ha elérhető. Ha a Monitor szakaszban nincsen Modes szakasz, akkor az X kiszolgáló a megfelelő értékeket az általános szinkronizációs értékekből számítja ki. A kiszolgálóelrendezés rész adja meg, hogy melyik Monitor szakasz az érvényes.

A monitordefiníciókat csak tapasztalt felhasználók állítsák át. A modeline-ok a Monitor szakaszok fontos részét alkotják. A modeline-ok adják meg a vízszintes és függőleges időzítést a megfelelő felbontáshoz. A monitortulajdonságok, különösen a megengedett frekvenciák a Monitor szakaszban tárolódnak.


Hacsak nem rendelkezik a monitorok és a grafikus kártyák funkcióival kapcsolatos elmélyült tudással, akkor a Modeline szakaszban semmit sem szabad módosítani, mivel ez komolyan károsíthatja a monitort.

A saját monitorleírásokat kialakító felhasználóknak jól kell ismerniük az /usr/X11R6/lib/X11/doc/ dokumentációt (az xorg-x11-doc csomagot telepíteni kell).

A modeline-ok kézi beállítására manapság ritkán van szükség. Ha modern multisync monitort használ, akkor az engedélyezett frekvenciákat és optimális felbontásokat az X kiszolgáló DDC-n keresztül közvetlenül olvashatja, amint azt a SaX2 beállításánál leírtuk. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, akkor használja az X kiszolgálóban megadott egyik VESA-módot. Ez szinte az összes grafikuskártya-monitor kombinációval működik.